Soha nem volt még ilyen egyszerű dolgod, ha elektromos autót töltenél itthon (x)
Milyen tényezők befolyásolják az elektromos gépjárművek térnyerését? A felmérések szerint a három legfontosabb szempont az elektromos autó ára, annak hatótávja, illetve a töltőinfrastruktúra (nyilvános és otthoni/munkahelyi) kiépítettsége. Cikkünkben a harmadik tényezőt vizsgáljuk. A kérdés egyszerű: Hol fogom feltölteni az e-autómat?


Az Európai Unióban gyorsuló ütemben és folyamatosan növekvő anyagi ráfordítással zajlik a töltőinfrastruktúra fejlesztése. Sorra adják át a fő közlekedési útvonalak mentén az újabb gyors-és villámtöltőket (például NEXT-E projektben, melynek célja a közép-kelet-európai régió átjárhatóságának biztosítása). Milyen példákat találunk? A német kormány a legújabb gazdaságélénkítő csomag részeként arra kötelezi a benzinkutak üzemeltetőit, hogy a hagyományos üzemanyag töltőoszlopok mellé elektromos autók töltésére alkalmas e-töltőoszlopokat telepítsenek.

Az ilyen intézkedéseknek is köszönhetően kontinensünkön egyre közelebb vagyunk a kompromisszummentes elektromos autós közlekedést lehetővé tevő töltésipont-lefedettségéhez. 2020 közepén átléptük az 1 millió töltőpontot a világban, csak Európában csaknem 300.000 töltőpont van, amit Brüsszel szeretne 1 millióra növelni néhány éven belül

Egyre több helyes Magyarországon is

Éveken keresztül ingyenesen tölthették fel e-autóikat a tulajdonosok. 2020 fordulópontot jelentett. Régóta várta a piac azokat jogszabály-módosításokat, melyek lehetővé tették a fizetős töltési szolgáltatás elindítását, amire azért volt szükség, mert így már üzleti alapon folytatódhat a töltőinfrastruktúra bővítése, hozzájárulva a lefedettségi mutatók szignifikáns javulásához. Magyarországon már évek óta jogszabály írja elő, hogy például bevásárlóközpontoknak, hipermarketeknek meghatározott számú parkolóhelyenként e-töltőállomást kell létesíteniük, ez a folyamat gyorsult fel tavaly, az év második felében.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal korábbi statisztikai adatai alapján a trend egyértelmű, Magyarországon a töltések száma megsokszorozódott: 2017-ben még alig haladta meg a 13 ezret, 2018-ban 160 ezer volt. A bővülés töretlennek látszik, 2020-ban az előző évhez képest 27%-kal növekedett a nyilvános töltések száma, ami több, mint 710 ezer töltést jelentett. Ezzel párhuzamosan a töltőoszlopok száma közel 1400 darabra emelkedett.

Korábban szinte csak Budapesten és a nagyobb városokban lehetett e-autót tölteni, de már több töltési lehetőség kínálkozik a kisebb lélekszámú településeken is. Természetesen vannak forgalmasabb töltési csomópontok, de nem állja meg a helyét az a tévhit, hogy átlagosan akár egy vagy több órát kell várni e-autónk töltésére. Ma már a fejlesztéseknek és a különböző útvonaltervező applikációknak köszönhetően akadálytalanul eljuthatunk egy közepes hatótávolságot (200-300km) biztosító elektromos autóval az ország bármely pontjára. Összességében elmondható, hogy néhány éven belül a töltőinfrastruktúra nem lesz meggondolásra intő tényező e-autó vásárláskor.

Otthon vagy nyilvánosan?

Már az elején szeretnénk leszögezni, hogy aki jelenleg nem tud otthon, otthoni villamosenergia árakon (kb. 40 Ft./kWh) vagy a munkahelyén (kb 60-80 Ft./kWh vállalati áron) e-autót tölteni, annak megfontolandó, lényegesen több kompromisszummal járó döntés a tisztán elektromos autó vásárlása.

A fizetős töltés bevezetése miatt már csak elvétve találkozhatunk ingyenes töltési lehetőségekkel, leginkább a kiskereskedelmi láncok parkolóiban vagy plázákban. Az árak, töltési csomagok, illetve a töltőoszlop teljesítmények között óriási a szórás. Az árazás lehet felvett teljesítmény alapú (100 Ft./kWh), a töltés idejére szabott (60 Ft./perc), vagy a töltési alkalmak számához igazított (pl.:3000 Ft/alkalom). Vagy a három lehetőség valamilyen kombinációja.

Több szolgáltató már különböző csomagokat is kínál (pl. havidíj, időintervallumhoz kötött, kvázi feltöltőkártyás alapon működő, roaming stb.) az e-autók tulajdonosainak.


A figyelmetekbe ajánljuk