Egy „közgázos" gyakornoki programmal rajtolt el, jelenleg pedig már három városban működtet irodát az Antall József Tudásközpont. Az intézményt vezető Antall Péter politikatudományi utánpótlás-bázisként tekint a központra, miközben édesapja politikai örökségének megőrzését is feladatának tekinti.


Sem mauzóleumként, sem klasszikus pártalapítványként nem tudná elképzelni az édesapja szellemiségének megőrzésére hivatott kezdeményezést Antall Péter. A magyarországi rendszerváltoztatást meghatározó politikus fia már a kezdetektől egy sokoldalú kompetencia-központban gondolkodott, amely a különböző típusú tudást gyarapítva, szélesítve és elmélyítve gondozza az antalli örökséget.

Miközben közel negyvenöt embernek biztosít megélhetést, az Antall József Tudásközpont (AJTK) számos fiatalnak ad lehetőséget, szellemi bázist, ahol minden feltétel rendelkezésükre áll a fejlődéshez.

Tudásszomj és sokszínűség

„A tudásszomj és a tanulás iránti vágy a minimum: ezekben a jellemzően több nyelven beszélő, érdeklődő fiatalokban az munkál, hogy kiaknázzák a képességeiket, és valami kimagaslót alkossanak"

– összegzi az AJTK-ban folyó munka alapját Antall Péter. A többfelől érkező ifjú emberek rendkívül széles érdeklődését jól kifejezi a kutatási területek sokfélesége. A világpolitikai aktualitások és az őket formáló tényezők elemzése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a regionális és a geopolitikai jelenségekre, illetve olyan szakpolitikákra és hatásaikra, amelyek a rohamléptekben digitalizálódó jövőt alakítják.

„Az emberi tudás jelentősége a mesterséges intelligencia korában is meghatározó, ezért is tartok nagyszerű befektetésnek mindent, ami az ismeretek szerzésére, elmélyítésére irányul, mind egyéni, mind közösségi szinten"

– szögezi le az igazgató, aki hozzáteszi: a diverzitással együtt az intézményt leginkább kül- és biztonságpolitikával foglalkozó „think tank"-nek lehet tekinteni.

A tematikai sokszínűség az AJTK által megjelentetett könyvek kínálatában is tetten érhető: az általános politikai témák és összefoglaló művek mellett feltűnnek biztonságpolitikával, hírszerzéssel vagy éppenséggel terrorizmussal foglalkozó alkotások. Ugyanolyan remekül elférnek egymás mellett Margaret Thatcher és Ronald Reagan emlékiratai, mint Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski elemzései, vagy a Távol-Kelet felemelkedése és a visegrádi együttműködés. A neves szerzők és politikai stratégák mellett kevésbé ismert és egészen fiatal kutatók könyvei is helyet kapnak a portfólióban.

A diákok aktivitása a kulcs

A sokféleség már akkor a célkeresztben volt, amikor az intézmény gondolata megfogant Antall Péter fejében.

„A tudásközpont híven tükrözi azt az univerzális és nyitott megközelítést, amely egyetemi magasságokba emeli édesapám nevét és örökségét"

– emlékszik vissza a névadásra és a helyszínválasztásra. A diákok aktivitására és lelkesedésére építő modell működött: a központ kapott egy helyiséget a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol elindult a gyakornoki program – akkora érdeklődéssel, hogy szinte hetek alatt kinőtték az irodát. Szintén ütőképesnek bizonyult a rendszerváltó miniszterelnök nevével fémjelzett brand: Németország akkori pénzügyminisztere Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata politikus például felajánlotta, hogy eljön előadni a frissen elindult AJTK-ba, a tiszteletbeli elnökségi posztot pedig maga Helmut Kohl vállalta el.

Az AJTK ma Budapest mellett Győrben és Brüsszelben működtet irodát, nyitott és befogadó szellemi műhelyeket fiatal és érdeklődő hallgatóknak, köztük Fulbright-ösztöndíjasoknak. Az intézmény az idén hetedik alkalommal szervezi meg a think.BDPST – Connect to the Future nemzetközi stratégiai konferenciát, amelyen a politikai döntéshozók vetik össze álláspontjukat a tudományos szférát képviselők, valamint elismert iparági szakértők véleményével.

A digitális átállás pedig lehetőséget biztosított az AJTK számára, hogy eddigi szakmai eredményeit a Digitális Tudástár létrehozásával online is széles körben elérhetővé tegye. A gimnazisták és egyetemisták számára indított, gyakorlatorientált tehetséggondozási program pedig lehetővé teszi, hogy ne tantárgyakban, hanem életpályában gondolkodjanak.

Az édesapám által örökül hagyott szellemiség értékét jól mutatja, milyen fontos és hasznos tudásra tehetnek általa szert az újabb és újabb generációk, miközben a rendszerváltozás mítosza egyre távolabb kerül a mai fiataloktól

– véli Antall Péter. Szerinte az antalli politikai hagyaték ahhoz is jó muníció, hogy kapaszkodóként és támpontként szolgáljon az átalakuló világrend globális kihívásai közepette, miközben tovább gazdagítja a fiatal kutatók eredményeiből táplálkozó tudásátadást.

A figyelmetekbe ajánljuk