Európában, de főleg Magyarországon, ha meghalljuk, hogy csődeljárás alá került egy cég, az egyet jelent a véggel. Pedig koránt sincs így, sőt ez egy megoldás lehet az átmeneti nehézségekre. És most a krízis miatt kiemelten fontos ezt az eszünkbe vésni!

De hogy miért foglalkozunk éppen most ezzel a témával? Mert az Országgyűlés pénteken elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényt. A legmarkánsabb módosítás, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során, az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg, továbbá a gazdálkodó szervezetek számos újabb típusát vonja be e körbe – írja kommentárjában Kántor Gergely, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Emellett azonban a törvénymódosítás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek általános célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a hitelezők és az adós közötti egyezségkötés lehetőségének elősegítése.

Ezen utóbbi változtatások alapvetően üdvözlendő előrelépést jelenthetnek.

  1. A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a módosítás egyszerűbb lehetőséget vezet be az elektronikus kapcsolattartásra a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő és a vagyonfelügyelő vagy a felszámolóbiztos között: ehhez mindössze közölni kell a kapcsolattartási e-mail-címet a vagyonfelügyelővel, vagy a felszámolóbiztossal. Az új rendelkezés csupán egy lehetőség a résztvevőknek; a korábban megszokott kommunikációs formák is megmaradnak. Technikai szempontból azonban megjegyzendő, hogy az elektronikusan továbbított irat csak elektronikus teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy ügyvéd által elektronikus okirati formába alakítva küldhető meg.
  2. Csődeljárásban az egyezségkötés szabályait úgy pontosítja a jogalkotó, amely arra sarkallja az adóst, hogy a fizetési haladék alatt mindaddig próbáljon olyan egyezségi javaslatot kidolgozni, amely végül a hitelezők támogatását is elnyeri: az adós a módosítás eredményeképpen mindaddig átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, amíg a törvényben meghatározott szavazatszámítás alapján azt legalább a hitelezők egynegyede támogatja. Ez a módosítás valószínűleg javítani fogja a sikeres csődegyezségek esélyeit.
  3. A törvényjavaslat több határidőt meghosszabbít: csődeljárásban a fizetési haladék (moratórium) az elrendelő végzés közzétételétől számított 180. napot követő második munkanap 0 óráig fog tartani, ezáltal 60 nappal hosszabb lett a moratórium, illetve ehhez arányosítva az adósnak az egyezségi tárgyalásra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a hitelezőket a korábbi 60 nap helyett. E határidők meghosszabbítása több lehetőséget biztosít a csődegyezség megkötésére, valamint mind az adós további működésének, mind a hitelezők igényeinek kielégítésének jobb esélyei lesznek.
  4. Feltehetőleg a koronavírus világjárvány alatti kijárási korlátozás ideje alatt szerzett tapasztalatok alapján a Cstv.-ben is rögzítik az elektronikus hírközlő eszközök (pl. videokonferencia) használatát személyes találkozók helyett: felszámolási eljárásban a hitelező személyes jelenlét helyett ilyen módon is részt vehet a hitelezői gyűlésen. E módosítás úgyszintén javítani fogja a hitelezők hozzáállását, hogy valóban részt vegyenek ezeken az egyeztetéseken.

Friss

Forrás: Xiaomi

Szabad szemmel felfoghatatlan a Xiaomi átlátszó tévéje

A Xiaomi 10. születésnapja alkalmából egy egészen elképesztő terméket dobott a piacra: a világ első átlátszó tévéjét. Igen, tényleg átlátszó.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk