Sörfőző család

Az első kémiailag is igazolt árpasör a kr. e. 5. évezredből származik Iránból, majd az ókori Egyiptom és Mezopotámia írott történelmében is feljegyezték az italt, sőt már a sztyeppéken lovagló őseink is előszeretettel fogyasztották. De mégis, hogy alakult ki – és vált kiválóvá – Magyarországon a sörkészítés tudománya? Rövid történelmi kitekintőnkből kiderül!


Kezdetek

A magyarországi sörszcéna izgalmasabb, mint valaha. Már csak azért is, mert a hazai kézműves sörök forradalma az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődik. Az itthoni sörfőzés története azonban – ahogy már említettük a bevezétesben is –, egészen a nomád magyarokig nyúlik vissza, akik valószínűleg a szlávoktól tanulták meg, miképp kell a komló, az árpa és a maláta felhasználásával sört főzni.

A kövek közt megőrölt gabonát bőrtömlőkbe helyezték és vízzel vegyítették, ezt követően pedig felmelegített követ tettek bele, hogy növeljék az elegy hőmérsékletét. Később hozzáadták a már akkor is ismert komlót, amit forrásig melegítettek. Lehűtés után hagyták erjedni, majd amikor kihűlt – feltehetetőleg – nagy-nagy szeretettel elfogyaszttották.

És bár minket elsősorban borivó-népnek tekintenek világszerte ismert borvidékeinknek köszönhetően, a sör régebb óta képezi történelmünk részét. Vagy legalábbis eleinte mindenképp közkedveltebb volt, hiszen vándorló őseink sokkal inkább a gabonavetés, mintsem a szőlőültetés mellett tették le a voksukat. De vajon miért? A válasz egyszerű! A szőlővel ellentétben a gabonával sokkal gyorsabban lehetett eredményeket elérni, előbbi ugyanis csak évek múlva hozott csak termést.

Elkezdődik valami

Egy 1152-ből származó végrendelet a legkorábbi magyar dokumentum, amelyben sört említenek.

A 14. századig kizárólag otthon készítettek sört, majd aztán a kolostorok komolyan elkezdték gyártani az italt, és különféle sörfőzdék nyíltak nagyobb sörcsarnokokkal. Ekkoriban alakultak ki Magyarországon a céhek is, de egészen a 16. századig – amikor a sörfőzők végre saját céheket szerveztek –, mindenkinek joga volt otthon lefőznie saját sörét.

k\u00f6z\u00e9pkori s\u00f6rf\u0151z\u00e9s commons.wikimedia.org

A magyarországi sörgyártás az 1840-es években kezdett el felfelé szárnyalni, amikor is egy új törvény lehetővé tette, hogy bárki sört főzzön, áruljon és importáljon. Az első kereskedelmi sörfőzdét 1845-ben Schmidt Péter építette Pesten. Termékeit Budapest X. kerületében, Kőbánya környékén tárolta. Talán innen már nem nehéz kitalálni, hogy melyik sörről van szó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora és Budapest terjeszkedése megalapozta a lager sörfőzés fejlődését. Kőbányán hat sörfőzde alakult meg. És az is kiderült, hogy a környék hatalmas földalatti barlangjai ideálisak voltak a sör erjesztésére és tárolására, mert állandóan hűvös hőmérsékletet tudott biztosítani. A sörfőzők a régi kőbányák alatt kiváló minőségű vizet is felfedeztek, így Kőbánya hamarosan „sörváros" néven vált ismertté.

A K\u0151b\u00e1nyai Polg\u00e1ri Serf\u0151zde rekl\u00e1mfot\u00f3ja 1920-b\u00f3l

A Kőbányai Polgári Serfőzde reklámfotója 1920-ból

Fortepan / Kovács Károly

1850-ben alapították és öt évvel később kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság serfőző háza, amely technikailag, technológiailag túlhaladott céhes serfőzés végét is jelentette. A részvényes alapon működő vállalkozás tulajdonosai már nem a szakma kiváló mesterei, hanem a sörüzletben fantáziát látó, haszonleső tőkebefektetők voltak.

De talán nekik volt jó szemük, hiszen egy évtizeden belül újabb és újabb sörgyárak nyíltak meg Kőbányán. Ilyen colt a Barber és Klusermann, Kőbányi Polgári Sörfőző Rt., Kőbányai Király Sörfőző Rt., Haggenmacher Rt., Fővárosi Sörfőző Rt.

Az I. Világháború előtt hazánk évi 3,2 millió hektoliteres sörtermelésének 75%-át budapesti gyárak állították elő, de készítettek még sört Pozsonyban, Nyitrán, Kassán, Nagyváradon, Temesváron, Sopronban, Pécsen és Nagykanizsán is.

Természetesen a világháborúk nem tettek jót az üzletnek, így a II. világháború okozta károk helyreállítása után, 1948-ban a sörgyárakat kénytelenek voltak államosítani, majd 1959-ben egyetlen cégbe, a Magyar Országos Söripari Vállalatba vonták össze.

1971-ben megszűnt a Magyar Országos Söripari Vállalat, így négy önálló sörgyár alakult meg az országban, amelyek a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe kerültek. A tröszt egészen 1981. december 31-ig működött, majd a sörgyárak teljes önállóságot kaptak.

s\u00f6r poh\u00e1rban

Unsplash / Thais Do Rio

Napjainkra a kézműves sörforradalom felpezsdítette a dolgokat Magyarországon, és sok kis sörfőzde – és most már néhány nagyobb is – létrehozott egy különleges kézműves sörközösséget és sörszcénát, amely nemzetközileg is ismertté vált. Ha belegondolunk alig van olyan háztömb Budapest belvárosában, ahol ne lenne legalább egy olyan kocsma, ahol nagyszerű kézműves sörök közül választhatunk, de az online sörkereskedelem is elindult a maga nagyszerű útján.

Kiváló párlatokat tudunk például beszerezni az Ínyenc Piactéren, mely hazánk legújabb online termelői piactere. Az Ínyenc összefogja az ország minden tájáról a kézműves termékeket előállító termelőket és őstermelőket, a hagyományos online bevásárlástól eltérően pedig igyekszik élménnyé varázsolni a termelői termékek – köztük a legkiválóbb sörök – online vásárlását. Szűkebb, de minőségibb szortimenttel, országos kiszállítással, valamint versenyképes árakkal igyekszik elnyerni a fogyasztók kegyeit.

A figyelmetekbe ajánljuk