A rosé borok évek óta egyre növekvő népszerűségnek örvendenek. Összegyűjtöttünk a forró nyarak egyik alapvető hűsítőjéből 3+1 érdekességet, amelyek sokszor elő is kerülnek az esti borozások közben

1. Rosé, rozé vagy rose?

A rosék őshazája Franciaország, így, ha nagyon ragaszkodunk a hivatalos formákhoz, mindenképp rosénak kell írnunk ezt a borfajtát. Persze ahány ház, annyi szokás, számtalan esetben előfordul ugyanis, hogy a fenti verziók valamelyike köszön vissza a palackokról.

2. A rózsaszín

A tévhittel ellentétben a rosék színe nem a fehér- és vörösborok vegyítéséből jön létre. A rózsaszínű árnyalat oka a héjban rejlő színagyagok, vagyis az antocianinok a felelősek:

egy borász minél rövidebb ideig hagyja a szőlő héján ázni a mustot, annál halványabb színű bort kap.

3. Hosszú, vagy rövid érlelés?

Általánosan elfogadott szabály, hogy a rosékat a szüretet követő egy évben kell elfogyasztani, a bor ugyanis így lesz képes megőrizni a rá jellemző frissességet. Sok borász még a hordós érlelést is kerüli, ha mégis emellett dönt, akkor is csak rövid ideig alkalmazza.

+1. Magyarországon a rosé

Bár biztos sokan meglepődnek rajta, hazánk szinte már rosé nagyhatalomnak számít, borvidéktől függetlenül ugyanis ebből a borfajtából tudunk a legtöbb kiegyensúlyozott és általában véve magas minőséget mutató palackozást felmutatni.



A figyelmetekbe ajánljuk