Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján.
Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas.
A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (17 százalékos) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében – írja a Duna House.
A Visegrádi Négyek közül nem csupán a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik Magyarországot a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban 7,2 százalék volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon 4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, mindössze 2 százalék.
Ha a puszta árakat nézzük: az albérletekért átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer–1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten.
A Numbeo legfrissebb statisztikája szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint San Marino, Szerbia, Ukrajna, Románia vagy Görögország.
Méretarányosan a legkisebb összeget (242.000 Ft/m2) a török ingatlanokra lehet költeni.
Az első három helyet az Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg szerepel.
Persze Monacót leszámítva ahol olyan kiugró értéken (26,3 millió Ft/m2) kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi ország adatával.
Londonban több mint 4,5-ször nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza, de a párizsi árak is megközelítik ezt a szintet. Az angoloknál egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért forintra átszámolva közel 250 millió forintot kellene kifizetni, a franciáknál pedig mindössze 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak.
Budapestnél ezen kívül még Bécs, Róma, Pozsony és Vilnius is drágább az ingatlanok szempontjából.
Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője azonban kiemelte, hogy a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.
