A SpaceX egy régebbi rakétája nagyjából hatéves utazása után hamarosan eléri végső célpontját, ami nem mást mint a Hold.
A vállalat egyik Falcon 9 űrhajójának második fokozatát használták a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal Deep Space Climate Observatory-jának űrbe küldésére 2015 februárjában. Ám ahelyett azonban, hogy visszazuhant volna a Földre a rakéta, egy különös gravitációs libikókában ragadt köztünk és a Hold között.
Bill Gray, a Project Pluto földközeli objektumkövető program megalkotója, valamint egy amatőr és hivatásos csillagászokból álló csapat nemrég felfedezte, hogy a rakéta valójában a Hold túlsó oldalán fog becsapódni március 4-én. Ez a becsapódás pedig egy igencsak különleges lehetőséget biztosít a tudósoknak arra, hogy megfigyeljék miképp keletkeznek a Holdon a kráterek. A rakéta súlya nagyjából négy tonna, és másodpercenként 1,6 mérföldes sebességgel fog becsapódni, így feltehetőleg egy látványos méretű krátert fog létrehozni.
S bár ez jó lehetőséget nyújt arra, hogy többet tudjunk meg a Holdról, más szempontból egyáltalán nem ideális. A rakétákat általában arra tervezték, hogy visszatérjenek a Földre, és a visszatéréskor elégjenek – nem pedig arra, hogy a Holdra vándoroljanak. Persze a SpaceX azóta már sokat fejlődött, és a rakétáik már vissza tudnak térni a bolygónkra, így azzal tudattal, hogy ez nem fog sűrűn megtörténni szemet hunyhatunk ezen eset felett.