Több szakértő körében tették fel a kérdést, hogy mi dönti el élettartamunk hosszát.
A várható élettartam a fejlettebb országokban jelenleg 80 év körül van. Magyarországon a várható élettartam 2019-ben 79 év volt.
De mi a hosszú élet titka? A hosszú élettartamunk kódolva van a DNS-ünkben, vagy életmódunk határozza meg?
11 szakértő válaszolt a kérdésre. Szerintük a különböző állatfajok élettartama nagyon eltérő.
A grönlandi cápa például képes 400 évig élni, míg egyes pillangófajok csak 5 percig élnek. E különbségek oka a genetika.
David Gems professzor, a londoni University College munkatársa és az idősödés szakértője szerint az ember esetében is közel bizonyos, hogy a genetika határozza meg az élettartamot, ha az állatfajokkal hasonlítjuk össze magunkat. Az ember genetikája ugyanis eltér a gorilláétól, így kétszer tovább él.
Mit jelent az, hogy közel bizonyos? Mi van akkor a környezeti faktorokkal?
Míg a genetika szerepet játszik a hosszú élettartamban, nem ez az elsődleges meghatározó tényező.
A szakemberek úgy vélik, a két ember közti élettartam különbségekért leginkább a környezet a felelős.
Dame Janet Thornton professzor, aki az öregedésgátlás és a sejtbiológia szakértője, valamint az Európai Bioinformatikai Intézet korábbi igazgatója, úgy véli, a genetika az élettartam csupán 30 százalékáért felelős.
Az életmód hosszú élettartamra gyakorolt hatása nyilvánvalóvá válik, ha megnézzük, hogyan nőtt az átlagos élettartam több száz év alatt a tiszta víz, az élelmiszer és az orvosi ellátás könnyebb hozzáférhetősége miatt.
Egy másik életmódbeli tényező a testmozgás. Kimutatták, hogy a napi 15 perces könnyű testmozgás körülbelül 3 évvel növeli a várható élettartamot.
Összességében elmondható, hogy az emberek közötti élettartambeli különbségeket elsősorban nem a genetika határozza meg. Ezek szerint a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás lehet a hosszú élet titka.
(Forrás: Science Alert)
