Budapest legújabb bárjában nem a szárnyas oroszlán a legnagyobb meglepetés: a Lazy Lionben jártunk

Egyesek azt vallják, az a jó koktél, ami ízlik – a prezentáció, a története vagy a megalkotása mögötti gondolatiság mellékes. Mások szerint azonban mindez képes hozzáadni az élvezethez, vagy legalábbis szívesebben fogyasztanak olyan italt, amely túlmutat néhány ízjegyen, illetve az általa kiváltott hatáson. Hasonló a helyzet a bárokkal is: ha jó a hangulatuk és jókat lehet bennük inni, nem szorulnak különösebb magyarázatra, ugyanakkor egy jól kitalált koncepció további dimenziókkal képes gazdagítani a bennük tapasztalt élményt. A Lazy Liont mindkét megközelítésből remekül teljesít.  

Fordítsunk a sorrenden, és nézzük előbb a mögöttes tartalmat: ahhoz, hogy ne csak esztétikai szempontból értékeljük, hanem meg is értsük az oroszlánt, a faborítású falakat, a dzsungelt és a bársonyszékeket, gondolatban Budapest aranykorába kell visszautaznunk. 144 éve ezekben a napokban (egész pontosan december 21-én) jegyezték be az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaságot, Magyarország első és mindmáig legnagyobb tengerhajózási vállalatát. A kiegyezés után ugyanis stratégiai cél lett az akkor Magyarországhoz tartozó Fiume (horvátul Rijeka) tengeri kikötőjének fejlesztése, az osztrák Trieszttel szemben. A törekvést előbb az 1873-ban átadott Budapest–Fiume vasútvonal, majd 1880-ban a hajózási társaság létrehozása támogatta. A vállalat feladata az volt, hogy magyar lisztet és más exportcikkeket juttasson el a világpiacra, élénkítve a hazai gazdaságot – a gőzhajók pedig visszaúton sem érkeztek üresen: a legendás kávéházak fontos alapanyagát, a kávét például Brazíliából hozták. Néhány évvel később, 1902-ben adták át a társaság reprezentatív székhelyét, a Meinig Artúr tervei alapján épült Adria-palotát a Szabadság téren. Ha elsétálunk mellette, és alaposabban szemügyre vesszük a homlokzatot, a hagyományosabb formák mellett felfedezhetünk hajóorrot, köteleket, vasmacskákat, kagylókat, különös delfineket és négy földrész allegorikus figuráit. És egy sor oroszlánt. 

Ez a sor oroszlán az elsőszámú magyarázat a Lazy Lion névválasztására. A második egy legendát elevenít föl, mely szerint egy rejtélyes alak rendszerint járta a világot a magyar gőzhajókkal, és minden alkalommal „Lazy Lion” álnéven foglalt rájuk helyet. Azt nem tudni, hogy ez valóban megtörtént-e, az azonban bizonyos, hogy az épülethez egy könyvre elegendő izgalmas és valós múltbéli történet kötődik – például, hogy Jókai Mór is részvényese és igazgatósági tagja volt az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaságnak, vagy hogy volt idő, amikor innen kémlelték az Amerikai Nagykövetség tevékenységét. Ezeket a háttérsztorikat az Imagine tematikus sétáján ismerhetjük meg, és mostantól a séta után – illetve attól teljesen függetlenül is – érdemes betérni egy italra a földszinten működő bárba. A Lazy Lion ugyanis komfortbárként definiálja magát: olyan helyként, ahová nemcsak különleges alkalmakkor, hanem egy hosszú munkanap után is jó betérni, elegáns és kellemes az atmoszférája, mégsem feszengős, és az árak a magas minőség ellenére sincsenek elszállva. Kanyarodjunk tehát vissza az alapokhoz, és a történelmi háttér után szegezzük tekintetünket a jelenre.

A Lazy Lion egy álomból született. Feke Soma kapta a feladatot, hogy tervezze meg a Botaniq Collection legújabb egységét, egyben első bárját. Aki már kóstolta a több mint tíz éves tapasztalattal rendelkező szakember italait, esetleg hallotta őt mesélni róluk, az biztos lehet benne: a bár profi kezekbe került. Egy új, nemzetközi színvonalú koncepciót kialakítani egyáltalán nem egyszerű, ám a bármenedzser nemcsak a kihívást látta meg benne, hanem a jutalomjátékot is, hogy olyan helyet teremtsen, ahol a profizmus mellett a szakma iránti szenvedély és a kreativitás is érezhető. Ez a hozzáállás az olyan, aprónak tűnő, valójában meghatározó részletekben is megmutatkozik, mint hogy felkutattak egy pohárkészítő céget, amely az épülettel egyidős: a brit John Jankinst 1901-ben alapították, az itt használt kollekciójával pedig sehol máshol nem lehet találkozni az országban.  

Melyik a kedvenc koktélod az itallapról?  

Feke Soma: A Mombasa.  

És a kedvenc történelmi koktélod? 

Soma: A Hanky Panky – kiváló ital és remek a sztorija.  

Ha le szeretnél tesztelni egy bárt, milyen koktélt rendelsz?  

Soma: Perfect Sazerac.

Mi a tökéletes Negroni titka?  

Soma: Egyszerűen a jó alapanyagok.  

Mi az a kérés, amivel vendégként elronthatunk egy italt?  

Soma: Ha kevesebb vagy több jéggel kérjük. Egy jó bárban pontosan meg van tervezve, hogy mennyi jég kerül egy koktélba – ha ezen módosítunk, az ital is megváltozik.  

Az italkínálat egy bár esetében még hangsúlyosabb kérdés, ám ebben a kategóriában magától értetődő, hogy kizárólag prémium és luxustermékekkel dolgoznak. Ami viszont korántsem ennyire magától értetődő – és épp ezért igazán izgalmas –, hogy a Lazy Lionben a kissé elfeledett vagy háttérbe szorult italok is megkapják a maguk rivaldafényét. Ilyen például a francia Suze tárnicslikőr, amely az egyik kulcseleme a bár hat signature koktélja közül annak, amely a Do you Suze? nevet viseli. Ha úgy érezzük, hogy egy bár már nem tud számunkra újat mutatni, mindenképp érdemes megkóstolni ezt a sárgabarackos-virágos italt. Ha felpaprikáznak minket az elcsépelt divatkoktélok, akkor válasszuk az ¡Ay Padron!-t, amelyben a tequila, fehérbors, padron paprika és egy szelet gyömbér mutatja meg, milyen lenne koktél formájában a rock and roll. Ha biztosra mennénk, és egy könnyen szerethető, könnyűkortyú italra vágyunk, akkor a Golden Stash a legjobb döntés, amit meglehetősen ritka módon cognac és almalé alkot, a tején pedig egy kocka jég és ferhércsokis meringue kap helyet. A minden megoldásra nyitottak számára azonban a Journey Ticket a legjobb tippünk: ez egyfajta koktélzsákbamacska – megváltjuk a jegyünket egy képzeletbeli hajóra, amely hét különböző desztináció felé indul, és mindegyikhez társul egy-egy meglepetéskoktél.  

A Lazy Lion lehetne Londonban, Párizsban vagy Milánóban. De Budapesten van, és ennek nagyon lehet örülni.