Dom Pérignon Vintage 2017: kontrasztok által formálva

A Dom Pérignon alkotói törekvése egy folyamatos harmóniakeresés, amely az érzelmek forrásaként szolgál. E törekvés mentén bontakoznak ki esztétikai és érzékszervi értékei: a precizitás, az intenzitás, a tapintható textúra, az ásványosság, a komplexitás, a teljesség, valamint az ízjegyek hosszan tartó megőrzésének egyedi módja.

Minden alkotói folyamatnak vannak korlátai. A Dom Pérignon esetében ez minden alkalommal évjáratos bort jelent. Egy rendíthetetlen elköteleződést amellett, hogy egyetlen év szüretének lenyomatát mutassa meg – bármilyen kihívásokkal is járjon ez, akár odáig menően, hogy egy adott évben nem deklarálnak évjáratot.

Az idő a Dom Pérignon egyik alapvető tényezője. Az érlelés ideje, amely az élesztőn, a pincék sötétjében zajlik, és lehetővé teszi, hogy minden egyes évjárat kibontakozhasson. A Dom Pérignon Vintage 2017 esetében ez a lassú átalakulás közel 9 évet vett igénybe.

A szőlőtőkék bőséges napsütést kaptak, és megfelelő mennyiségű tápanyagot halmoztak fel – annak ellenére, hogy a terméspotenciált jelentősen korlátozta a márciusi, egymást követő 12 fagyos éjszaka.

Az augusztus 28-ra meghirdetett szüret a Champagne modern kori történetének negyedik legkorábbi szürete volt az elmúlt 50 évben

A chardonnay-k rekordmagas cukortartalma komoly bizakodásra adott okot. Lehetővé tette egy, a Dom Pérignon számára szokatlan házasítás létrejöttét, amelyben a fehér szőlőfajta domináns szerepet kapott – hasonlóan az 1970-es és a 2005-ös évjárathoz, amely szőlészeti szempontból sok tekintetben emlékeztetett 2017-re.

A Dom Pérignon Vintage 2017 házasítása egyértelműen tükrözi az eredeti szándékot: egy még kifinomultabb tétel elegáns izgalmának bemutatását. Egyensúlya a meleg évjáratnak köszönhetően kifejezetten modern karaktert mutat, miközben érettsége energiával, vibrálással és klasszikusabb értelemben vett savszerkezettel társul.

A befejezés egyben új kezdet is. Richard Geoffroy utolsó „küzdelme” lezárult, és egy végső lenyomatot hagyott maga után – ismét eltérve a hagyományos mintáktól. A Dom Pérignon történetében még soha nem készült ilyen korlátozott mennyiségű évjárat. Ez a bátor végső lépés egy ritka tanúságtételt eredményezett, amely évekkel később a ház alkotói irányának egyik meghatározó inspirációjává vált.

A feszültséggel teli születéséből fakadóan a 2017-es évjáratot egyfajta belső titokzatosság jellemzi: komplexitás és kettősség, mintha egy energiahullám örvényének középpontjába merülnénk. A gazdagság és a feszesség, a kerekség és a linearitás között egyensúlyozva képes az ellentétek összehangolására.

Megjelenik benne az a karakteres ásványos feszültség, amely a Dom Pérignon egyik ikonikus jegye, ugyanakkor jelen van a szokatlanul magas érettségből fakadó nagyvonalúság is – mindez azonban fegyelmezetten, kontrollált formában. Mozgása lüktető, örvénylő, mintha az anyag kilépne a gravitáció hatása alól. Végig élénk és dinamikus, lecsengése pedig kandírozott sárga citrusok héjára emlékeztet. Felfénylik és visszacsap, mint egy villám, miközben megőrzi a sima, elegáns csábítás érzetét.

Évjárat és szüret

A 2017-es év három egymástól eltérő szakaszból állt, három ellentétes irányból, amelyek együtt adják ennek a feszültséggel teli évjáratnak az alapkarakterét. A szőlőben az év enyhén indult, azonban kora tavasszal, márciusban a nyugalmat 12 fagyos nap törte meg, ami csökkentette a várható terméshozamot. A tavasz további része és a nyár eleje meleg és száraz volt, ami felgyorsította az érési folyamatokat, és kedvezett a megmaradt szőlőszemek cukorfelhalmozásának. Az augusztus végi esőzések azonban megváltoztatták a helyzetet: a botritisz és az ecetes rothadás gyorsan terjedni kezdett, így a szőlő minősége veszélybe került. A 2005-ös és 2010-es évjáratokhoz hasonlóan kulcsfontosságúvá vált a szüreti stratégia és a szőlő szigorú válogatása, hogy csak a legjobb alapanyag kerüljön feldolgozásra. A betakarított chardonnay tételek a 2000-es év óta a legérettebbek voltak. A fertőzéstől mentes pinot noir szőlők pedig kivételes egyensúlyt mutattak az érettség és a frissesség között.

Kóstolás

Az első benyomás a bor kettős karakterének azonnali érzékelése: a kesernyésség és a savasság, az édesség és a feszültség, a gazdagság és az él, valamint a kerekség és a feszesség közötti dinamikus egyensúly. Ez a kettősség egy szinte álomszerű illat- és ízvilágba vezet, amely képes az ellentétek összehangolására. Megjelenik benne a petrichor illata, amely egyszerre meleg és friss. Érezhető a jázmin intenzív, bódító virágossága, valamint a kandírozott citrusok komplex jegye, amely egyszerre vegetális és gyümölcsös, lágy és enyhén szemcsés érzetet kelt. A Dom Pérignon Vintage 2017 szinte súlytalan anyagként hat, mintha a zéró gravitáció állapotában lebegne, egy folyamatosan mozgó, áramló tömegként. Ez a mozgás lüktető: először felforr, majd örvényleni kezd. A bor lágy, finoman áradó érzetet hagy maga után. Az esti illatok hangulatát idézi: intenzív és titokzatos aromákkal, amelyek nyomában magukkal ragadnak. Folyékony és ritmikus táncként hat, melynek mozgása magával ragad. A csábítás élménye.

– fogalmazott Varga Norbert, a STAND Restaurant sommelier-je, majd hozzátette: „Véleményem szerint a STAND ikonikus kecsege fogása mellé igazán izgalmas, gazdag kíséretet nyújthat  a Dom Pérignon Vintage 2017. A lendületes savszerkezet, az ízben is megjelenő, lédús fehér húsú gyümölcsökre emlékeztető aromák, valamint a nagyon diszkrét autolízises jegyek a kissé fanyarabb karakterű tányér felé egyértelmű felkérés keringőre.”