Alkalmazottból önálló vállalkozóvá lett a Marosvásárhelyről Budapestre költöző, 3 gyermekes és csak 35 éves Csepreghy Andrea. Félretett 5 millió forintot, és ebből nyitotta meg Endorphine virágüzletét 2017-ben. Pedig a sikert nem adják ingyen a virágbizniszben sem. De néhány egyszerű ötletből és egészen másutt szerzett tapasztalatokból is lehet versenyelőnyt kovácsolni.
„Frézia – mindig megbízhatsz bennem. Kála – szépségedhez kétség sem férhet. Hortenzia – köszönöm, hogy megértesz" – ilyen feliratok fogadják a betérőt a mindössze 30 négyzetméteres budapesti Endorphine virágbolt falfestésén. A segítség épp jókor jön, a széles virágkínálatból nem könnyű ugyanis választani (különösen a férfiaknak nem). Sokan bizonytalanok benne, kinek mit illik vinni. A bolt boldogsághormonra utaló elnevezése akár erre a megkönnyebbülésre is utalhatna (az alapító szándéka eredetileg a virágok látványa által kiváltott jóérzés volt).
A problémamegoldó
Csepreghy Andrea, az Endorphine alapítója
Fotó: Haszon/Hercefalvi
„Hát akkor miért ne segítsünk nekik?" – teszi fel a logikus kérdést a minden porcikájával empátiát és lelkesedést sugárzó ifjú cégtulajdonos, Csepreghy Andrea. Szívesebben vásárolunk attól, aki levesz egy gondot az ember válláról, ez még az árnál is fontosabb. „Ez is egy szolgáltatás. A feliratos fal, vagy az, hogy leülök vele és megbeszélem, kinek, milyen alkalomra mit vigyen."
Virágtanácsadással eddig még nem találkozott a szerző, ám Andrea ötletei valóban praktikusak. Például hogy vendégségbe ne vigyünk, inkább küldjünk csokrot. „Mindig mindenki egyszerre érkezik, a házigazda hirtelenjében nem is tudja, hová tegye az újabb és újabb virágkölteményeket. Ha előre elküldjük – egy üdvözlőkártyát mellékelve –, a vendéglátó már be tudja illeszteni azt dekorációként. Hiszen mégis ez lenne az ajándékcsokor feladata" – hangzik praktikus tanácsa.
„Én senkinek nem mondok nemet – ha valaki a világ legtávolabbi, legkisebb falujába akar virágot küldeni, azt is megoldjuk."
Menedzserből vállalkozó
„Nemcsak a virágot adom, hanem vele a szolgáltatást is" – világít rá a megtalált piaci résre a tulajdonos. Egy ilyen üzletben is van tere az innovációnak, nemcsak a mesterséges intelligencia, a szoftverek, robotok vagy a közösségi média területén.
Néha egészen apró ötletekkel érhető el az emlékezetes hatás. Megadhatjuk, évente kinek és mikor akarunk virágot adni, és kérésre emlékeztetőt is küld a bolt, az alkalom előtt pár nappal. A vevő boldog, mert levették a terhet a válláról, az eladó pedig ezzel magához köti a vásárlót. Az ilyen információk nyilvántartása ráadásul a beszerzést is tervezhetőbbé teszi: előre tudják, egy adott napra miből mennyit kell beszerezni.
Csepreghy Andrea gondolkodásmódját egy profi nagyvállalat is megirigyelhetné. Ami nem véletlen: a közgazdász diploma megszerzése után a „cseppjeiről" ismert Béres család gyógyszergyáránál dolgozott pénzügyi vonalon. „Elég nagy volt a cég ahhoz, hogy több területen kipróbálhassam magam, de nem gigászi, hogy csak egy részfeladatot bízzanak rám." A nagyvállalati környezetben szerzett tapasztalat kifejezetten előnyt jelentett a saját vállalkozás indításakor. Az akkor már meglévő két gyermek pedig erős motivációt.
Rómából, szeretettel
„Ha az ember rendesen akar együtt lenni a gyerekeivel, szükség van emellett valami »komoly« dologra, ami kikapcsolja. De persze nem tíz órában" – mutat követhető utat rengeteg olyan nőtársának, akik a szülés miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról. Menedzserként nem működik a munkára szánható napi 4–6 óra, ám egy ilyen teherbírásra méretezett vállalkozásban igen. Igaz, a munka és a magánélet egyensúlya ez utóbbinál borulékonyabb. Néha az ember este vagy hétvégén is hajlamos elvégezni még ezt-azt.
És hogy miért éppen a virág? Mindig is ezzel akart foglalkozni, Rómában járva tetszettek meg neki a hangulatkeltő, életérzést átadó nagy virágboltok.
„Itáliában hozzá lehet érni a virághoz" – mutat rá egy apró, ám annál fontosabb különbségre Andrea. Magyarországon ilyenkor rászólnak az emberre, különösen a kicsikre. „Nálunk nem, sőt, ott kezdődik, hogy aki gyerekkel jön, azonnal kap 5 százalék kedvezményt." Az edukációt fiatal korban kell elkezdeni, hadd lássa a gyermek, hogy a virág a mindennapi élet része. Apa is vesz, anya is vesz. Ott van az asztalon.
Egy tradicionális ágazat új szereplőjeként az embernek nincs könnyű helyzete, Budapesten vagy 200 virágbolt működik. Amikor a korábbi fizetéséből félretett 5 millió forintból elindult, először piackutatást végzett: terepszemlére ment. Például a hotelekbe, megnézni a dekorációt, megkérdezni, ki csinálta. „Kérdezni mindig lehet" – tanácsolja, és az ember általában választ is kap. Aztán pedig elmegy körülnézni az adott virágboltba, megnézi az eladók hozzáállását.
Saját üzletének előző tulajdonosát is kérdezte, miért zárt be. „Az mondta, mert nem tudott jelen lenni személyesen. Pedig a gazda szeme hizlalja a jószágot." Mások tapasztalataiból tanulni kifizetődő. A belvárosi helyszínhez viszont ragaszkodik. A „prémium ügyfélkör" miatt reprezentációként, hitelesség szempontjából fontos. Legszívesebben megvásárolná a helyiséget, ám a forgalmas, jó lokációjú üzleteket a bérlők nagy szívfájdalmára nem adják el a tulajdonosaik.
Ez pedig nemcsak az üzlet hosszú távú nyereségét csapolja meg a több százezres bérleti díjjal, de kiszolgáltatottá is teszi a kereskedőket. Igaz, a bérletnek előnye is van – például ha az egyre többet emlegetett válság beüt, könnyű elköltözni olcsóbb környékre.
Mit hozott a nagyvállalattól?
Bár egy kis bolt is sok lehetőséget rejt, a bevétel 80 százalékát a céges megrendelések adják. Ez utóbbi az üzlet stabilabb lába is: céges dekorációnál mindig tudni lehet, mennyi virágra van szükség. Nincs kockázat, nincs magas selejtarány. A cégek, szállodák esetén inkább a gyorsaság a legnagyobb kihívás. „Ha valaki rendezvénydekorációra kér ajánlatot, óriási versenyelőny, hogy pár órán belül kap árkalkulációt, koncepciótervet, referenciákat, képanyagot" – mondja Csepreghy Andrea. Az elkényelmesedett konkurencia jócskán javíthatja egy talpraesett vállalkozó esélyeit.
Hát még azok a készségek és tapasztalatok, amelyeket egy profi nagyvállalat alkalmazottjaként sajátít el az ember. Ugyanis egy multinacionális vállalat vagy szállodalánc dekorációs tenderén külföldiekből álló, 10–12 személyes testület előtt kell angolul prezentálni. Nemzetközi a kiírás és a döntéshozók is, ami jóval inkább kedvez annak a vállalkozónak, aki korábban ilyen környezetben edződött.
De a korábbi menedzsernek nincs nehézsége a könyveléssel, a számlák összerakásával, az üzleti folyamatok, a beszerzési rendszer kialakításával sem. A kontroll nála van, de hagyja, hogy dolgozzanak a kollégák – a munka delegálása sem idegen egy volt menedzsernek. Azért néha olyat kérdez, hogy érezzék a felügyeletet.
„Amikor valaki érzi, hogy elszúrta és azt is, hogy én figyelem és látom, hogy elrontotta, akkor legközelebb jobban csinálja." Ami Andrea esetén fokozottan igaz: vállalkozóként az összes alkalmazott jelenéért és jövőjéért is ő a felelős. Ami azért jóval nagyobb stressz, mint jól fizetett alkalmazottként dolgozni.
Fehéren-feketén
A webáruházat és a marketinget viszont magánál tartja, jelenleg havi néhány tízezer forintot költ rá. Elsősorban a már több mint 2 millió hazai felhasználót elérő, képek és rövid videók megosztására alkalmas Instagrammal vannak jó tapasztalatai. „Látják, hogy folyamatos munkák vannak, ez mutatja, hogy valamit jól csinálunk. Legközelebb velünk végeztetik el ők is". Ki tudja, honnan marad energiája mindezek mellett arra, hogy tartsa a kapcsolatot a korábbi ügyfelekkel is – még ha most épp nem is rendelnek. „Ez a főnök dolga, ezt csak ő tudja, és a vevők igénylik is."
Jó kérdés, meddig bírja az ember a gyarapodó forgalommal együtt növekvő terheket. Gyakori megoldás a „név és a koncepció eladása", azaz a franchise, amiben lenne is fantázia. Ám akkor nem tudna személyesen ott lenni, ami viszont elengedhetetlen egy kereskedőnél. Üzlettársat sem szeretne:
„Nekem óriási előny, hogy döntés előtt nem kell senkivel egyeztetnem. Egy bolt életpályája hosszú és változatos. Most nem vagyok mindig itt, a következő az, amikor mindig itt leszek. Aztán meg az, amikor majd a gyerekek jönnek" – kacsint ki a generációváltás manapságegyre kényesebb területére.
A szívélyes alkalmazottak nemcsak a vevőknek, de a tulajdonos gyermekeinek is kedvet csinálhatnak a boltba járáshoz, és ezzel majd a családi biznisz továbbviteléhez. Nagyobb kihívás az üzlet fehérítése: az esküvőknél még ma is gyakori a számla nélküli „fekete" munka. Így az üzleti eredményeken sem mindig látszik a tényleges teljesítmény.
