A Berkeley kutatói rájöttek, mit okoznak gondolataink, amikor elvándorolnak, és azt is megállapították, hogy az elkóborolt gondolatok milyen hatással van ránk.
A Berkeley Egyetem szakemberei EEG (elektroenkefalográf, eszköz, amely az idegsejtek aktivitását méri) segítségével felmérték az elkalandozó gondolatok mögött rejlő folyamatokat. Azt találták, hogy amikor spontán ugrándoznak a gondolataink, nagyon lassú agyhullámok (alfa hullámok) jelennek meg.
Robert Knight, a tanulmány vezető szerzője, valamint a Berkeley pszichológia, és idegtudomány professzora szerint most először találtak bizonyítékot arra, hogy mi zajlik az agyban a különböző fajtájú gondolatmenetek alatt. Ezáltal könnyen össze tudják hasonlítani, és el tudják különíteni az egészséges és a rendezetlen gondolkodási formákat.
A kutatásban a feladatra koncentráló és egy feladatról elkalandozó gondolkodást próbáltak elkülöníteni. Ez utóbbira jó példa az, amikor dolgozni szeretnénk, de az ebédre gondolunk, vagy a bevásárlásra. A már említett lassú, alfa hullámok jellemzik az elkalandozó gondolkodást, a kreatív gondolatokat is ezek jellemzik.
Az eredmények alapján tehát a gondolatok elkalandozása beindíthatja a kreatív folyamatokat, és ez nyugtató hatással van ránk. A kutatók ezt elmebolyongásnak nevezik. A jelenség nagyon gyakori a gyermekek körében, az elkalandozás segít nekik megismerni a világot.
Az eljárás a későbbiekben segíthet a pszichiátriai diagnózisok felállításában is, hiszen a különböző mentális betegségeket más és más gondolkodási formák jellemzik.
Forrás: Eurekalert
