Leletek szerint egy halálos influenzajárvány is tizedelte az őshüllőket

Leletek szerint egy halálos influenzajárvány is tizedelte az őshüllőket

A köhögés, a kontrollálhatatlan tüsszögés, a magas láz és a lüktető fejfájás mindenkit legyengít, még egy dinoszauruszt is.


A kutatók nemrégiben azonosították a légzőszervi megbetegedések első bizonyítékait egy hosszú nyakú, növényevő dinoszaurusz-típusnál, az úgynevezett sauropodáknál, amelyek körülbelül 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban (201,3 millió és 145 millió évvel ezelőtt) éltek.

A Dolly becenévre keresztelt maradvány nyakcsontjain furcsa alakzavaros struktúrák voltak észrevehetőek. Ezek a csigolyák egykor a tüdőhöz csatlakozó légzsákokkal voltak párosítva, amelyek a sauropoda légzőrendszerének részét képezték, és a csontok rendellenes megjelenését valószínűleg egy tomboló légúti fertőzés okozhatta, amely végül az állat halálához vezethetett, amikor az megközelítőleg 15-20 éves lehetett.

Bár a paleontológusok nem tudják, hogy milyen típusú mikroorganizmus betegítette meg, a dinoszaurusz valószínűleg olyan influenzaszerű tüneteket tapasztalt, amelyek hasonlítanak a modern madarak (és az emberek) súlyos légúti megbetegedéseire.

A fosszília egyébként több mint egy évtizeden át egy múzeum raktárában hevert megvizsgálatlanul.

www.flickr.com

A tanulmány szerint a sauropodák légzőrendszere, akárcsak a modern madaraké, különbözött az emlősökétől. Az ő légzőszövetük a nyakcsigolyákhoz kapcsolódott a csontok oldalain lévő nagy lyukak, az úgynevezett pleurocoelek (PLOO'-roh-seels) körül. A mellhártyaszövet pedig általában nagyon sima, szinte üvegszerű. Dolly három csigolyáján azonban a CT vizsgálatok kimutatták, hogy a pleurocoel határai szabálytalanok és érdesek, dudoros kiemelkedésekkel, akárcsak egy brokkolivirág feje.

A furcsa jelek azon a csomóponton, ahol a légcső csatlakozik a csigolyákhoz, egy rendkívül fontos tényre hívta fel a figyelmünket. Sejtettük, hogy egy fertőzésről lehet szó, amely légzsákgyulladást okozott, majd ezután átterjedhetett a csontra, és létrehozhatta a kövületekben megmaradt elváltozásokat

– számoltak be a tanulmány szerzői.

A légúti fertőzéseket baktériumok, vírusok, gombák és paraziták okozhatják. Hogy leszűkítsék, mi válthatta ki Dolly légzőszervi betegségét, a tanulmány szerzői a fosszíliák hegeit a mai madarak légzőszervi megbetegedéseiből származó elváltozásokkal hasonlították össze. De figyelembe vették a dinoszauruszokkal távoli rokonságban álló modern hüllőket érintő légzőszervi rendellenességeket.

Ennek köszönhetően pedig azonosítottak egy gombás légzőszervi betegséget, amely a hüllőket és a madarakat egyaránt érinti. Ez pedig nem más mint az aspergillosis, amelyet az Aspergillus nevű penészgomba okoz, és a madaraknál igencsak gyakori kórság.

(ScienceAlert)

A figyelmetekbe ajánljuk