Az óriás szarvashoz tartozó csontra szándékosan vésett minták bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a neandervölgyiek már rendelkeztek a szimbolikus gondolkodás képességével.
A neandervölgyiek tollakkal díszítették magukat, barlangrajzokat készítettek, és sastollakból készítettek ékszereket, így nem is olyan meglepő, hogy nemrég kiderült, mintákat véstek egy csontra.
Ennek az 55 000 éves csontszobornak a felfedezése csak további bizonyíték a neandervölgyiek kifinomult viselkedésére.
A faragványt az észak-németországi Harz-hegységben található Einhornhöhle régészeti lelőhelyen találták meg. Hat rézkarcból álló vonalmintázatot mutat, melyek öt V alakú vonalat alkotnak.
A radiokarbon-elemzés a 2,2 hüvelyk hosszú lábujjcsontot a középső paleolitikumba helyezi, nem sokkal a Homo sapiens megjelenése előtt.
A fosszília mikroszkópos elemzése azt sugallja, hogy faragás előtt megfőzték, melyet valószínűleg a csont lágyításának céljából tettek. A díszített tárgynak nincs gyakorlati haszna, ezért szimbolikus jelentéssel bírhatott a neandervölgyiek számára.
Nem teljesen biztos azonban, hogy a csontfaragást neandervölgyiek készítették. A bemutatott genetikai bizonyítékok szerint az anatómiailag modern emberek körülbelül 45 000 évvel ezelőtt érkeztek Közép-Európába, ám körülbelül 6000 évvel későbbre datálták a faragást.
Ez rámutat arra, hogy a műtárgy a neandervölgyiekhez tartozik, de nem teljesen valószínűtlen az sem, hogy a Homo sapiens hozta létre.
Bárhogy is legyen, az Einhornhöhle vésett csontja közelebb hozza a neandervölgyi viselkedését a Homo sapiens modern viselkedéséhez.
(Forrás: Gizmodo)
