Arra a kérdésre keresték a választ, hogy amikor az emberek valakit bunkónak neveznek, akkor pontosan mit is értenek rajta, átlagolva, hogy a legtöbb ember milyen viselkedés leírására használja ezt a sértést.
Van egy szó, amely egy bizonyos fajta embernek van fenntartva. Ez a szó a bunkó. Az azonban nem világos, hogy a bunkó kifejezés hogyan fedi egymást a pszichológiai elméletben elismert személyiségjegyek fajtáival, például az úgynevezett Big Five kategorizálásával: nyitottság, lelkiismeretesség, neuroticizmus, elfogadhatóság és extraverzió. Ennek feltárására a tudósok kísérletet végeztek, hogy kiderítsék, mit üzen a bunkó kifejezés az egyén észlelt személyiségéről, és hogy milyen viselkedésformákat társítanak az emberek a sértéshez.
A kutatócsoport közel 400 embert kérdezett meg, a résztvevőknek a személyesen ismert legnagyobb bunkó leírását kellett megadniuk, és értékelniük kellett az egyén személyiségéről, meggyőződéséről és viselkedéséről alkotott képüket. Az eredmények szerint a résztvevők viszonylag könnyen be tudták azonosítani a személyes tapasztalataikban szereplő legnagyobb bunkót, és általában úgy vélték, hogy az adott személyt jól jellemzi ez a kifejezés.
Ami érdekes, hogy alapvetően bárki és mindenki nyilvánvalóan képes bunkó lenni, és ha most nem is vagy az, később könnyen lehet, hogy azzá válsz. A sértegetés célpontjainak körülbelül egyharmadát (35,26 százalékát) a résztvevők romantikus partnerként, munkatársként, főnökként, családtagként vagy barátként azonosították, míg fele (50,13 százalék) korábban ilyen szerepet töltött be (pl. volt partnerek, elhidegült családtagok), magyarázzák a kutatók tanulmányukban.
Bár a mezőny széles volt, a tanulmányban azonosított bunkók azonban többnyire férfiak voltak, és jellemzően középkorúak. A bunkónak tekintett emberek a résztvevők válaszai során a sértő viselkedés 315 kategóriájával voltak kapcsolatban, amelyeket a kutatók 14 nagy témakörbe soroltak: agresszió, düh, arrogancia, bigottság, szívtelenség, harciasság, uralkodó viselkedés, a hibáztatás externalizálása, éretlenség, tapintatlanság, felelőtlenség, manipulativitás, durvaság és egyéb (beleértve a képmutatást és a kivételezést).
Amikor viselkedésről beszélünk, a bunkó nem feltétlenül volt ellenséges az emberekkel szemben, de egyszerűen csak nem igazán érdekelte őket, hogy mások mit gondolnak, vagy hogy mások hogyan vélekednek róluk. A Big Five személyiségjegyek tekintetében a bunkó viselkedésmódok leginkább az alacsony elfogadhatósággal, az alacsony lelkiismeretességgel, a magas neuroticizmussal és az alacsony nyitottsággal egyeznek meg, mutatják az eredmények.
Összességében a jelen vizsgálatban a bunkó érzékelt Ötfaktoros modell szerinti profilja hasonló volt a pszichopata, antiszociális és nárcisztikus személyiségzavarok prototípusaihoz, írják a kutatók. Ami nem jelenti azt, hogy azok az emberek, akiket bunkóként azonosítunk, amikor ezt a sértést használjuk, valójában személyiségzavarral küzdő emberek.
Inkább a tanulmányban leírt negatív bunkó viselkedések - a triviális cselekedetektől kezdve bizonyos erőszakos és bűnözői magatartásokig - gyakran érzékelhető átfedést mutatnak ezekkel a tulajdonságokkal.
(Forrás: ScienceAlert)
