Az gondolnád, hogy megalázott és megalázó ellenségek, de egy tanulmány szerint gyakran barátok. Emiatt viszont sokkal súlyosabb károkat okoz előbbi utóbbiban.
Ha a klasszikus sulis zrikálásra gondolunk, valószínűleg a kép van a fejünkben a klasszikus klikkekről, a megalázottak pedig az ősellenségei az áldozataiknak és éles ellentét feszül a felek között. Nos, ez a valóságtól nem is állhat távolabb egy új tanulmány szerint. A bullyingról készült szociológiai kutatás alapján ugyanis leggyakrabban az alázók közel állnak az alázóhoz.
Egy 3000 diákot vizsgáló kutatás alapján ugyanis barátok között sokkal gyakoribb egymás piszchológiai bántalmazása, mint egymáshoz nem közel álló embereknél és a közhiedelemmel a bullying nem vet véget barátságoknak. A kutatásban résztvevőknek, akiknek a fele bántalmazott vagy bántalmazó volt, megkérték, hogy sorolják fel öt osztálytársukat, akik gonoszkodtak vele. Ezután pedig összevetették a beszámolókat azzal, hogy az adott diák küzd-e szorongással, depresszióval, vagy éppen szuicid hajlamokkal.
Az eredmény alapján pedig baráti társaságokban a haverok rendszeresen bullyingolják egymást és ez viszonylag gyakori. A gyerekek ugyanis gyakran kerülnek olyan szituációba, amikor valamilyen szempontból egymás riválisaivá válnak az élet valamilyen területén, akár ugyanarra a lányra hajt mondjuk két barát, akár valamilyen pozícióért küzdenek egymással. A másik alázása viszont előnyt nyújthat.
A tanulmány szerzője szerint ezért is kezeljük jelenleg rosszul az iskolai alázást. A prevenciós programok az elkövetők empátiahiányára, esetleges érzelmi kontrolljának hiányára helyezik a hangsúlyt, nem véve figyelembe a tinédzserkor komplex szociális dinamikáit. A legtöbb gyerek ugyanis azt tapasztalja és látja maga körül, hogy a társadalmainkban az ilyesmi nemhogy lenézve, de kifejezetten bátorítva van, hisz előnyt lehet velük kovácsolni gyakran következmények nélkül.
A még tanuló és fejlődő fiatalok szimplán csak adaptálódnak az őket körülvevő társadalomhoz, ami bátorítja őket arra, hogy egymást megalázzák előnyökért, ők csak reagálnak. Szerinte hibás csak az egyénekben keresni a problémát és nem a környezetünkben, ami nyilvánvalóan hatással van a személyiségünk kialakulására.
Egyébként igen veszélyes ennek a gyakorisága, ugyanis ha az emberrel az ilyesmi akkor történik, amikor még fejlődésben van, a a személyes kapcsolatok kialakulását nehezítheti el az ebből kialakuló komoly bizalom problémák miatt. Ha gyerekként azt tapasztalod, hogy bántanak a barátaid, felnőtt korodra kialakulhat egy egészségtelen bizalmatlanság mindenki irányában.
(Forrás: Big Think)
