Szilárd, folyékony, gáz – vagy másnéven légnemű – és a plazmaállapot: ez az a négy halmazállapot, amelyet mindannyian ismerünk. De vajon csak ennyien vannak?
A válasz az, hogy nem. Tudósok létrehozták ugyanis az ötödik halmazállapotot – derül ki a Nature beszámolójából. A felfedezés ráadásul nem is új keletű, hiszen Einstein és az indiai fizikus, Satyendra Nath Bose már az 1920-as években kimutatták azt elméleti számításaikkal. Az ötödik halmazállapotot – amit egyébként Bose-Einstein kondenzátumnak neveztek el – szuperhűtött gázként kell elképzelnünk, melyben az atomok és a molekulák már nem élnek külön életet, hanem összeállnak valamiféle egységes kvantumállapotba.
Bár bolygónkon viszonylag egyszerűen meg lehetne alkotni a halmaznak ezt az állapotát, egy negatív befolyásolója mégis van a dolognak, ez pedig nem más, mint a gravitáció, mely miatt szinte századmásodpercek alatt részeire összeroskad a létrejött atomfelhő. Felmerül a kérdés, hogy tudósaink miként küszöbölték ki ezt a problémát. A válasz nagyon egyszerű: a Bose-Einstein kondenzátumot végül a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) hozták létre, még 2018-ban.
A hidegatom-laboratórium olyan, mint egy bőrönd, melyben lézerrel hűtenek kálium- és rubídiumatomokat, melyeket majdnem 0 kelvines – közel −273,15 Celsius-fok – hőmérsékletű mágneses tér tartja a helyén.
Ez lelassítja az atomok és molekulák mozgását, melynek következtében létrejöhetett az ötödik halmazállapot. Természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez a berendezés egyelőre csak az űrben működik, így ugyanez az állapot a Földön nem valósulhatna meg.
