Stresszmentes élet? Ha ilyen ételeket fogyasztunk, 4 hét után csökken a stressz

Ez nem feltétlen meglepetés: az elmúlt évtizedben egyre több kutatás bizonyította, hogy az étrendnek óriási hatása lehet a mentális egészségünkre. Sőt, az egészséges táplálkozás még számos gyakori mentális betegség kockázatát is csökkentheti. Hogy ez pontosan miért lehet, még nem tudni, de az egyik tipp, hogy valami az agyunk és a mikrobiomunk (a bélrendszerünkben élő baktériumok milliói) közötti kapcsolaton keresztül történhet.

Már korábbi kutatások kimutatták, hogy a stressz és a viselkedés is összefügg a mikrobiomunkkal, eddig nem volt világos, hogy az étrend (és ezáltal a mikrobiomunk) megváltoztatása külön hatással lehet-e a stressz szintjére.

A mostani tanulmány, amiről a kutatók a The Conversation oldalán számoltak be, 45 egészséges, viszonylag alacsony rosttartalmú étrenden élő, 18-59 év közötti embert vizsgált, akiknek több mint fele nő volt. A résztvevőket két csoportra osztották, és véletlenszerűen kijelöltek a kutatók egy étrendet, amelyet a négyhetes vizsgálat alatt követni kellett.

Körülbelül a felük egy táplálkozási szakértő által tervezett étrendet kapott, amely növelte a prebiotikus és fermentált élelmiszerek mennyiségét. Ez az úgynevezett „pszichobiotikus" diéta, mivel olyan élelmiszereket tartalmazott, amelyeket összefüggésbe hoztak a jobb mentális egészséggel – írják a kutatók.

Ugyanez a csoport még egy oktatást is kapott egy dietetikussal, aki azt javasolta nekik, hogy naponta 6-8 adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasszanak, amelyek magas prebiotikus rosttartalmúak (például hagyma, póréhagyma, káposzta, alma, banán és zab), naponta 5-8 adag gabonafélét és hetente 3-4 adag hüvelyest.

Emellett naponta 2-3 adag erjesztett élelmiszert (például savanyú káposztát, kefirt és kombuchát) is fogyasszanak.

Ezzel szemben a kontrolldiétán részt vevők csak általános étrendi tanácsokat kaptak, az egészséges táplálkozás élelmiszerpiramisa alapján.

Érdekes módon a pszichobiotikus étrendet követők arról számoltak be, hogy kevésbé érezték magukat stresszesnek a kontrolldiétát követőkhöz képest. Közvetlen összefüggés mutatkozott a résztvevők diétájának szigorú betartása és az érzékelt stressz-szintjük között is: azok, akik a négyhetes időszak alatt több pszichobiotikus élelmiszert fogyasztottak, a legnagyobb mértékű csökkenésről számoltak be az érzékelt stressz-szintjükben.

Az alvás minősége viszont mindkét csoportban javult, bár a pszichobiotikus étrendet követők nagyobb javulásról számoltak be.

A kutatók szerint ez a fajta étrend hosszú távon a mentális egészség védelmét is elősegítheti, mivel a bélben lévő mikrobákat célozza. Hozzátették: a kutatásuk korlátozott volt.

A minta mérete kicsi volt, a vizsgálat rövid időtartama korlátozhatta a megfigyelt változásokat – és nem világos, hogy ezek meddig tartanak, ezért a jövőben hosszabb időre lesz szükség. Emellett ugyan a résztvevők feljegyezték napi étrendjüket, a mérésnek ez a formája hajlamos lehet a hibára és az elfogultságra, különösen az élelmiszer-bevitel becslésénél.

A kutatók „mindent megtettek" annak érdekében, hogy a résztvevők ne tudják, hogy melyik csoportba sorolták őket, a kapott táplálkozási tanácsok alapján kitalálhatták. Ez befolyásolhatta a vizsgálat végén adott válaszaikat.

Ettől függetlenül érdemes bevinni az étrendbe a fermentált élelmiszereket.