Történelem egyik legnagyobb karaktergyilkossága – az igazság Báthori Erzsébetről
2021-10-03
Báthori Erzsébet szadizmusáról és brutalitásáról szóló történetek miatt lett igazán népszerű, a róla elterjedt véres pletykák a nemzeti folklór részévé váltak, és hírhedtsége miatt a Drakula grófnő becenevet kapta. De mi volt az igazság? Következzen néhány tény róla.
1602-ben a mai Szlovákia területén fekvő Trencsén községben rémisztő pletykák kezdtek keringeni:
Sokan Báthori Erzsébet grófnőhöz fordultak, amikor megpróbálták megmagyarázni az eltűnéseket. Hiszen a kastélyt otthonának tekintette, amit nem mellesleg férjétől, a magyar háborús hőstől, Nádasdy Ferenctől kapott nászajándékba.
Nádasdy azonban 1578-ban a magyar hadsereg főparancsnoka lett, és hadjáratra indult az Oszmán Birodalom ellen, feleségére bízva hatalmas birtokainak kezelését és a helyi lakosság kormányzását. S ekkor kezdtek elterjedni olyan nézetek, amelyek szerint Báthori megkínozta szolgáit. Ezek a pletykák 1604-ben, férjének halálakor sokkal drámaibbá váltak.
Csejtei vár napjainkban
A „szemtanúk" szerint Báthori Erzsébet ekkor kezdte el gyilkolni áldozatait, akik leginkább szegény lányok voltak, akiket munka ígéretével csábítottak a kastélyba. Ám a grófnő hamarosan kiterjesztette célpontjait, és elkezdte meggyilkolni a Csejtébe oktatásra küldött nemesi lányokat, valamint olyan lányokat is elrabolt, akik maguktól soha nem mentek volna a várba.
Gazdag nemesasszonyként Báthori elvileg hat éven át kerülte el a törvényt, mígnem II. Mátyás magyar király elküldte legmagasabb rangú képviselőjét, Thurzó Györgyöt, hogy vizsgálja ki az ellene tett panaszokat. Thurzó mintegy 300 tanútól gyűjtött bizonyítékokat, akik valóban szörnyű vádakat fogalmaztak meg a grófnő ellen.
A beszámolók alapján Báthori kegyetlenül megkínozta őket, vérükben fürdött (ami kvázi lehetetlen, a vér gyors alvadása miatt). Thurzó vizsgálatának idején egyesek kannibalizmussal vádolták, míg mások azt állították, hogy Erzsébet magával az ördöggel szexelt.
Amikor a per véget ért, bűntársait, akik közül az egyik a grófnő gyermekeinek dajkájaként dolgozott, boszorkányságért elítélték és máglyán elégették. Magát Báthorit pedig befalazták a szobájában Csejtében, ahol négy évig, 1614-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben maradt.
Kiderült, hogy II. Mátyás király jelentős adóssággal tartozott Báthori néhai férjének, majd neki is. Mátyás azonban nem volt hajlandó kifizetni ezt az adósságot, ami a történészek szerint egyértelműen táplálhatta a grófnő meggyanúsítására irányuló lépését, és megtagadta tőle a lehetőséget, hogy megvédje magát a bíróságon.
Hasonlóképpen, egyes történészek szerint a tanúk valószínűleg kényszer hatására tettek terhelő – de ellentmondásos – vallomást, és a király halálbüntetést követelt, mielőtt Báthori családja közbeléphetett volna az érdekében. Ez is politikai indíttatású lehetett, mivel a halálbüntetés azt jelentette, hogy a király elkobozhatta a lány földjeit.
A történészek szerint Báthori Erzsébet valódi története így nézhetett ki: