A Földdel egyidős, titokzatos anomáliák bújnak bolygónk mélyén

Egy új kutatás szerint bolygónk legkorábbi napjaiból származó kémiai maradványok még mindig jelen lehetnek a Föld magjának közelében, és a felfedezés javíthatja a ma is zajló lemeztektonikai jelenségek megértését. A tanulmányt készítő kutatócsoport ezeket a maradékokat egy tál tészta alján lévő lisztrögökhöz hasonlítja, olyan elemekhez, amelyek az évmilliárdok során nem keveredtek össze megfelelően, és amelyek a szeizmikus hullámok mérésén anomáliaként jelennek meg.

Tudjuk, hogy a szeizmikus hullámok a Föld magja közelében lelassulnak, és úgynevezett ultraalacsony sebességű zónákon (ULVZ) haladnak keresztül. A nagy kérdés az, hogy miből állnak ezek a zónák, és a tudósok most úgy gondolják, hogy talán megtalálták a választ. Az ilyen típusú ultraalacsony sebességű zónák a Föld történetének legelején keletkezett kémiai heterogenitásokkal magyarázhatók, és hogy ezek a köpeny konvekciójának 4,5 milliárd éve elteltével még mindig nem keveredtek jól össze.

Az, ahogyan a szeizmikus hullámok visszhangoznak a földköpenyben és a földkéregben, támpontokat ad azok összetételéről, de a mintegy 2900 kilométeres vagy 1800 mérföldes kőzeteken keresztül történő mérés nem könnyű. Ennek megoldására a tudósok egy fordított mérnöki megközelítést alkalmaztak, több százezer számítógépes szimulációt futtatva, a Bayes-féle inverziónak nevezett eljárás segítségével.

Ezeket a modelleket összehasonlítva az Ausztrália és Új-Zéland között a Korall-tenger alól vett tényleges mérési eredményekkel, a csapat képes volt leszűkíteni a lehetőségeket, hogy miből állhatnak a közvetlenül a folyékony fém külső magja fölötti ULVZ-k. A kutatók szerint az ULVZ-k részben vas-oxidból állhatnak. Ezt rozsdaként ismerjük, de a köpeny mélyén fémként viselkedik. Most már az is valószínűnek tűnik, hogy bolygónknak ez a része több alrétegből áll, amit eddig nem sejtettünk ezekre a zónákra vonatkozóan.

(Forrás: ScienceAlert)