Egy gerincvelő-sérülés miatt nyaktól lefelé lebénult férfi bebizonyította, hogy képes kommunikálni a gondolatait egy agyi implantátum-rendszernek köszönhetően, amely a képzeletbeli kézírását valódi szöveggé formálja át.
A BrainGate nevű, hosszú ideje tartó kutatási együttműködés részeként létrejött eszköz egy olyan agy-számítógép interfész (BCI), amely mesterséges intelligenciát (MI) használ a kézírás során keletkező idegi aktivitás jeleinek értelmezésére – írja a Science Alert.
Ebben az esetben a férfi – akit a tanulmányban T5-nek hívtak, és aki a kutatás idején 65 éves volt – nem végzett tényleges írást, mivel a keze – valamennyi végtagjával együtt – több éve lebénult.
A Nature folyóiratban az év elején ismertetett kísérlet során azonban a férfi úgy koncentrált, mintha írna – gyakorlatilag arra gondolt, hogy egy képzeletbeli tollal írja le a betűket egy papírra.
Miközben ezt tette, a motoros kéregbe beültetett elektródák rögzítették az agyi aktivitásának jeleit, amelyeket aztán egy külső számítógépen futó algoritmusok értelmeztek, dekódolva T5 képzeletbeli tollpályáit, amelyek mentálisan leképezték az ábécé 26 betűjét és néhány alapvető írásjelet.
A T5 megmutatta, hogy a virtuális kézírási rendszer mennyire ígéretes lehet olyan emberek számára, akik gyakorlatilag minden önálló fizikai mozgást elvesztettek.
A tesztek során a férfi percenként 90 karakteres (kb. 18 szó/perc) írási sebességet tudott elérni, körülbelül 94 százalékos pontossággal (és akár 99 százalékos pontossággal, ha az automatikus javítást engedélyezték).
Ez a sebesség nem csak lényegesen gyorsabb, mint a korábbi BCI-kísérletek (például virtuális billentyűzeteket használva), de majdnem megegyezik a férfi korosztályába tartozó okostelefon-használók gépelési sebességével – ami a kutatók szerint körülbelül 115 karakter vagy 23 szó percenként.
Megtudtuk, hogy az agy egy teljes évtizeddel azután is megőrzi a finom mozdulatok leírásának késségét, hogy a test elvesztette a mozgások végrehajtására való képességét. És megtanultuk, hogy a bonyolult, változó sebességgel és görbe pályával járó szándékolt mozgásokat, mint például a kézírást, az általunk használt mesterséges intelligencia algoritmusok könnyebben és gyorsabban tudják értelmezni, mint az egyszerűbb szándékolt mozgásokat, például a kurzor egyenes úton, egyenletes sebességgel történő mozgatását
– mondta a tanulmány egyik szerzője, Frank Willett, a Stanford Egyetem idegprotézis-kutatója.
A kutatók szerint az ábécé betűi az alakjuk szempontjából nagyon különböznek egymástól, így a mesterséges intelligencia gyorsabban dekódolja a felhasználó szándékát a karakterek rajzolásakor, mint más BCI-rendszerek.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy az első ilyen jellegű technológiában rejlő lehetőségek ellenére a jelenlegi rendszer egyelőre csak egy koncepció próbája. Mivel csak egy résztvevővel mutatták ki, hogy működik, így egyelőre még biztosan nem egy teljes, klinikailag életképes termékről van szó.
A kutatás következő lépései közé tartozhat más emberek betanítása a felület használatára, a karakterkészlet bővítése több szimbólummal (például nagybetűkkel), a rendszer érzékenységének finomítása, valamint kifinomultabb szerkesztőeszközök hozzáadása a felhasználók számára.
