„Nem kések el többet"

Nagyjából a társadalom fele nem tartozik a korán kelők csoportjába. Ők valószínűleg, ha nem kellene a munkába, vagy bármilyen más halaszthatatlan dolgot elintézniük, biztosan nem kelnének ki az ágyból kora reggel. Ezt a jelentős csoportot azonban senki nem kérdezte meg, amikor egyezményesen eldőlt, hogy a munkakezdés már (jó esetben) 8:00-tól indul.

Ebből a nem elhanyagolható csoportból kerül ki az a halmaz is, akik mindig elkésnek mindenhonnan. És ők azok is, akik talán a legnagyobbat hazudják maguknak. Sajnos a bioritmus és a hosszú évek alatt bejáratott életvitel nem olyan dolog, ami január elsejével varázsütésre megváltozik, és egyik pillanatról a másikra egy korán fekvő- és korán kelő test születik újjá az év első napján.

Ráadásul sokaknak nem csupán az ébredéssel vannak problémái: a napközi találkozókra, megbeszélésekre és más rendezvényekre is rendszerint késve érkeznek, ami újabb súlyt helyez az amúgy sem könnyű fogadalomra.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kell megpróbálni, de érdemes helyén kezelni a kilátásainkat, és inkább egy hosszabb haditervvel kell készülni, ha meg akarjuk nyerni a több éves előnyben lévő régi személyiségünkkel a versenyt.

„Lefogyok, és egészségesen étkezem"

Ha a belsőnket is évről évre meg akarjuk változtatni, miért ne tennénk ezt a külsőnkkel is? A karácsonyi időszak után szinte mindenki úgy érzi, mintha gyaloglás közben, lépésről lépésre remegne meg a föld a cipője után. Töltött káposzta, hurka, kolbász, krumplipüré, bejgli és még lehetne sorolni, amik miatt újévkor azt mondjuk:

itt, és ne tovább!

Az új és sportos életet megfogadók általában neki is kezdenek az atlétakarrierüknek – rendszerint pár hét erejéig. Minden az éjszakai hűtőnyitással kezdődik. Később ritkulnak a konditerem-látogatások, előkerül az első csipszes zacskó, majd az első vasárnapi ebéd a családdal. És már vissza is tértünk a karácsonyi töltött káposzta és bejgli spiráljába.

Természetesen az egészséges életmódtól senki kedvét és motivációját nem akarjuk elvenni, de akárcsak a fenti pontnál, úgy itt is egy hosszabb folyamatról van szó, amit ajánlott előre megtervezni, és apró lépésekkel haladni az általunk kitűzött cél felé.

„Nem iszom többet!"

Év közben számtalanszor előkerül talán a világ legnagyobb hazugságának is nevezhető önbecsapása:

„soha többet nem rúgok be."

Ugyan a 2020-as év a koronavírusról szólt, és az általa született korlátozásokról, ami miatt a görbe esték száma is redukálódott, de valószínűleg sokan – még ha korlátozott társaságban is – iszonyatos másnapra ébredtek az újév első napján. Nem csoda, hiszen a pezsgő híresen alattomos ital. Ezért is számít kakukktojásnak az említett fogadalom, hiszen az ötletet nem az alkoholmámor varázsában találjuk ki:

a pusztító újévi másnap szüli meg.

Talán azért is ez a legnagyobb hazugság az összes ígéret közül, mivel ezt még saját magunk sem vesszük komolyan. Szerencsére a másnap húzós esetekben is maximum három napig tart. És ahogy a rövid rosszullét is elmúlik, úgy a január elsején elmormogott meggondolatlan kijelentés is.

A bevezetőben említett New York Post statisztikája ugyan nem tért ki erre a részre, de biztosan ez a leggyengébb lábakon álló fogadalom, amit a legtöbbünk megszeg.

„Ezentúl rendet tartok"

Két opció létezik az ötlet megszületésére: vagy alapvetően rendetlenek vagyunk, amin mindenképp szeretnénk változtatni az újévben, vagy szintén rendetlenek vagyunk, ami eddig nem volt zavaró, de mi tartottuk a házibulit, ami a szerényebb létszám ellenére is egy atomkatasztrófával ért fel.

Bármi miatt is pattant ki a gondolat a fejünkből, ismét kemény dióval van dolgunk. Dicséretes, ha már eljutottunk odáig, hogy változtatni szeretnénk a káoszon, ami a mindennapjaink bosszantó részévé vált.

De talán itt van a legnagyobb szükség a segítő kezekre.

Ha az egész életünket rendetlenségben töltöttük, akkor finoman szólva sem lesz egyszerű egyedül megoldani a problémát – mivel nem tudjuk, hogyan kell. Amilyen nehéznek tűnik átállni egy rendszerető, tisztább életre, úgy talán ez a legteljesíthetőbb célkitűzés is.

Ha egyedül próbáljuk legyőzni a szobánkba/lakásunkba eluralkodott felfordulást, csúfos kudarc lehet a vége. Ugyan egyszer-egyszer sikerrel járhat a küldetés, de hosszútávon szakértői segítségre lesz szükség:

egy rendszerető lakótárs, barát, esetleg takarító, aki kezén fogva mutatja meg, milyen is az élet az apokalipszis után.

„Leszokok a cigiről"

Ismét egy klasszikus. Milliók hajítják éjfélkor maguk mögé az üres cigisdobozukat, és gyújtanak rá az „utolsó" száll cigarettájukra. Sajnos a szimbolikus, és kétségkívül drámai jeleneteket később kudarcok sorozata váltja.

A dohányzásról való leszokás talán a legegészségesebb célkitűzés, amit az ember megfogadhat a legegészségtelenebb szokásának befejezésével. Sajnos, van még egy „leg" kifejezés, ami miatt az esetek többségében sikertelenül végződik az újévi ígéret:

az egyik legnehezebb feladatról van szó.

Ezért – a ritka és elhivatott kivételektől eltekintve – többre lesz szükség a cél érdekében, mint egy filmbeli jelenet, ahogyan megszabadulunk egy doboztól, amit gyengébb pillanatainkban bármikor beszerezhetünk a későbbiekben.

Ennél már csak jobb lehet

Hosszan lehetne még sorolni: kevesebb indokolatlan görgetés a telefonon, az iskola komolyabban vétele, több olvasás, régóta tervezgetett célok megvalósítása és a többi. Egy biztos: remélhetőleg a 2020-as évnél már csak jobb lehet, és ha visszatér valaha az életünk a régi kerékvágásba, mi is sokkal motiváltabbak leszünk a kitűzött céljaink elérésében. Ehhez viszont ne kapaszkodjunk szigorúan az újév első napjába. A hétfők még mindig ott vannak nekünk.