Elődje már a XVI. században is létezett, és a legtöbb ember számára ma már alapfelszerelésnek számít, mégis, a világ elmaradott tájain megengedhetetlen luxuscikk. Ez pedig nem más, mint az öblítős toalett.
A világ egyik leghasznosabb találmányát 160 éve szabadalmaztatták, ám már az 1500-as években megalkotta elődjét Sir John Harington.
Elképzelni sem tudjuk, milyen állapotok uralkodtak az angol vécének is becézett szerkezet áttörése előtt. A városokat takarítócsapatok járták körbe és ürítették ki a nap folyamán összegyűlt ürüléket a házak pöcegödreiből.
Az első öblítéses vécére hajazó találmánnyal legelőször a fentebb már említett Harington, I. Erzsébet brit királynő keresztfia állt elő 1596-ban. A készülék egy tálból és egy tároló részből állt, amelyből 28 liter víz ömlött alá a mai 4 literes tartályok tartalmához képest. Mivel akkoriban még nem volt csatornahálózat, a víz a vécében maradt, és a szagok sem múltak el.
1775-ben Alexander Cummings skót mérnök találta fel azt az S alakú csőrendszert, amelynek alapján három évvel később Joseph Bramah szabadalmaztatta a nem kézi öblítésű toalettjét. Ezt a modellt a XIX. századig használták, valamint ezek a találmányok adták az alapját a mai napig használatban lévő vécék megszületésének.
Ugyancsak a XIX. században kezdett fejlődni a csatornarendszer, ami lehetővé tette a vízöblítéses készülékek elterjedését. Az 1851-es világkiállítás egyik attrakciója a fizetős, nyilvános vécé volt, amely George Jennings nevéhez fűződik. Egy pennyért tiszta vécé, törülköző, fésű és cipőtisztítás járt. A világkiállítás alatt 675 ezer penny gyűlt össze.
Az „elköltök egy pennyt" ekkor lett udvarias célzás a vécéhasználatra.
1852. február 2-án nyílt meg a világ első állandó nyilvános férfivécéje a Fleet Street 95. szám alatt, majd kilenc nappal később a női a Bedford Streeten. Röpcédulákkal, sőt a The Timesban feladott hirdetéssel próbálták reklámozni az újdonságot, amelynek használata két pennybe került. Az első hónapban 58 férfi és 24 nő vette igénybe a szolgáltatást.
Bár nem ő találta fel, 1861-ben Thomas Crapper vízvezeték-szerelő és üzletember szabadalmaztatta a vízöblítéses vécét és látta el a Buckingham-palotát valamint a windsori kastélyt toalettekkel. Később ő találta fel a mai napig használatos U alakú csőrendszert, amely elődével ellentétben már a szagokat is elzárta, időközben pedig létrejöttek a maiakhoz leginkább hasonló, önállóan álló kerámiavécék is Thomas William Twyford feltaláló jóvoltából.
Azóta a toalett egy lakás elengedhetetlen részévé vált, és meg sem fordul a fejünkben az, hogy milyen lenne az élet nélküle. Sok visszamaradott országban azonban a mai napig olyan luxusterméknek számít, amelyet az ezeken a területeken élők nem engedhetnek meg maguknak sokszor a csatornarendszer hiánya miatt. Éppen ezért számtalan kutató és jótékonykodó milliárdos, köztük Bill Gates is foglalkozik azzal, hogy a vízöblítésen túl milyen más módszerek lennének alkalmazhatóak a végtermék eltüntetésével, esetleges hasznosításával.
via wmn.hu
