Az első helyen nincs meglepetés, hiszen a világháló nélkül ma már elképzelhetetlen az élet, de a top 10-es listára a szinglik napja is felkerült, amelyen óránként költenek hússzor annyit, mint hazánk teljes aranytartaléka…
Fennállásának 50. évfordulójára a Project Management Institute összeállította a világ 1969 óta legjelentősebb projektjeinek 50-es listáját. Amerikai központú szervezetről van szó, így az élmezőny kissé USA-centrikus lett. De így is globális jelentőségű eredmények sorakoznak itt.
Szerepel még a hosszú listában többek közt a Wikipédia, ez a soknyelvű internetes enciklopédia. Aztán a bitcoin digitális pénz – amely ma is első számú a túlszaporodott kriptovaluták közt. És a Panama-csatorna kibővítése (2016), ami a nemzetközi áruszállításra és persze az országra is igen nagy hatással van (2020-as várható bevétele 5,3 milliárd dollár).
Továbbá bekerült a Watson nevű mesterséges intelligencia az IBM cégtől. Ez 2007-ben egy ötévessel is alig állta a versenyt egy népszerű műveltségi vetélkedőben (Jeopardy). Ám 2011-ben már képes volt legyőzni a korábban bajnokságot nyert felnőtteket.
Nemzetközi nonprofit szervezet az amerikai székhelyű Project Management Institute (PMI), 2003 óta magyar tagozata is működik. Az elmúlt fél évszázad során a vállalatok életében az egyik alapvető szakkompetencia lett a projektmenedzselés. A PMI törekvése, hogy segítse a szakembereket, növelje elismertségüket, mozgósítsa a globális szakmai közösségeket.
1. WWW: World Wide Web
Magyarul világhálóként emlegetjük – ez az internet legismertebb és legfontosabb része a hétköznapokban. Már 4,6 milliárd ember használja a netet és főként a webet. Pedig 1989-ben még csak egy javaslat volt a hálózat vázlatos kapcsolódási rajzával. Tervezője, Tim Berners-Lee angol informatikus lett „a világháló atyja". Munkahelyén, a svájci CERN magfizikai kutatóintézetben építette ki a belga Robert Cailliau-val az első hálózatot (és elemeit: html, http, url).
Jó ideje már civilizációs „alapszükségletnek" tekintjük a webet, és hozzászoktunk, hogy (szinte) bárki, bármi elérhető rajta. Pedig felforgatott mindent: gazdaságot, bankrendszert, magas- és tömegkultúrát, egészségügyet, randevúzást, civil szerveződést és tüntetést. Persze az információközlés formáin és a híresség fogalmán is nagyot változtatott a „tripla dupla vé".
2. Humán Genom Projekt (HGP)
Feltérképezni 25 ezer gént és bennük 3,4 milliárd(!) bázispárt gigászi feladat, főleg, ha még fel se találták ezt a technológiát. 1990-ben indult a HGP 40 ország ezer kutatójával. Három célt tűztek ki: komplett géntérképet – ez a távolság a kromoszóma génjei között. A másik a teljes fizikai térképezés (génhossz, nukleotidszám). A harmadik a már „belőtt" gének nukleotid-sorrendje (szekvenciája). És 2003-ra mindez sikerült a tervezettnél kevesebb pénzből.
3. Holdra szállás: Apollo 11
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." 1969. július 20-án lenyűgözve figyelte a világ, ahogy a Hold felszínére lép Neil Armstrong. Mielőtt fellőtték a 2800 tonnás rakétát (orrán az űrkapszulával), temérdek tesztet hajtottak végre emberen, űrhajón, felszerelésen. Az Apollo-programban 400 ezer(!) ember vett részt szerte az USA-ban azért, hogy összesen végül 12 asztronauta járhasson kísérőbolygónk felszínén. Európának csak 30 évvel később sikerült Hold körüli pályára állítania egy apró szatellitet SMART-1 néven.
4. Az euró bevezetése
Pénzügyi káoszt is okozhatott volna az euró egy csapásra végrehajtott bevezetése 2002. január elsején. De az évtizedes tervezés után zavartalanul sikerült a történelem legnagyobb szabású pénznemváltása 12 országban. Ez egyúttal a legnagyobb békebeli kihívás volt az európai logisztika számára. Négy hónapig tartó előszállítással a bankokhoz került már a papírpénzek 80 és az érmék 90%-a. Az ATM-ek pedig röpke négy nap alatt álltak át az euróra.
5. Intel 4004-es microprocesszor
Ez a legelső kereskedelmi forgalmazású mikroprocesszor 1971-ből, bár hasonlót mások is fejlesztettek. Az Intel (Integrated Electronics), amelynek egyik alapítója Andrew Grove (Gróf András), apró induló cégként kapott megbízást egy japán számológépgyártól memóriachipek készítésére. Túllőve a célon ebből lett az „univerzális" 4004-es processzor. Egy évtizedre rá pedig a személyi számítógépek korát hozta el a 8088-as. A legelső mikroproci csíkszélessége 10 ezer nanométer volt, ma az Intel legkisebb chipje ezerszer(!) vékonyabb nála.
És még 5 projekt:
6. Szinglik napja
A Valentin-nap kínai változatát 30 éve találták ki, 11. hó 11-én tartják. Aznap ajándékra húszszor annyit költenek óránként(!), mint hazánk aranytartaléka. A szállítást 1250 különvonat segíti országszerte.
7. Az első hibrid: Prius
Ez volt az első sorozatgyártású hibrid autó. A Toyota 1997-ben mérföldkövet állított a Priusszal, serkentve a villanyhajtás áttörését.
8. Live Aid
Bob Geldof énekes és Midge Ure zenész 1985-ben rendezte a Live Aid szuperkoncertet Etiópia éhezőinek megsegítésére. Ezt 1,5 milliárd tévénéző látta; 127 millió dollár gyűlt össze.
9. Nemzeközi magbunker
Minden termesztett haszonnövény vetőmagját őrzi egy atombiztos bunker a norvég Spitzbergákon. Végzetes katasztrófa esetén is minimum 200 évet tudna átvészelni az 1 millió vetőmag.
10. Dynatac 8000X
Nehéz és csúf volt az első széria-mobiltelefon 1983-ban a Motorolától. Fél óra alatt lemerült, 4 ezer dollárba került (mai értékén 3,1 millió Ft!), mégis elkapkodták.
