Lobachad/Shutterstock.com
október 29., 2025  ●  Utazás
Hamu és Gyémánt

A Föld legnagyobb vízesése az óceán mélyén rejtőzik – és több ezer Niagarával vetekszik

A világ legmagasabb vízesése nem a trópusi esőerdők mélyén, hanem a vízfelszín alatt található. A legtöbben talán a venezuelai Angel-vízesést tartják a bolygó legnagyobb zuhatagának, ám a valóságban létezik egy sokkal grandiózusabb természeti jelenség: ez a hatalmas vízesés több mint 3,5 kilométer magas, és a Dán-szoros mélyén, Grönland és Izland között húzódik.

A Denmark Strait Cataract, vagyis a Dán-szoros vízesése nem a hagyományos értelemben vett zuhatag, hiszen az óceán mélyén található, ahol a víz a tengerfenék egy gigantikus törésvonalán zúdul alá. A Grönlandi-tenger hideg vize itt találkozik az Irminger-tenger melegebb rétegeivel, és a sűrűségkülönbség miatt az alacsonyabb hőmérsékletű víz „lesüllyed” – ezzel létrehozva a Föld legnagyobb, víz alatti vízesését.

A zuhatag elképesztő méretekkel bír: 160 kilométer széles, és másodpercenként 5 millió köbméter vizet mozgat meg – ez közel kétezerszerese a Niagara-vízesés csúcsteljesítményének.

A 3,5 kilométeres magasság pedig több mint háromszorosa a venezuelai Angel-vízesés méreteinek. A természeti jelenséget 1989-ben tárták fel, és azóta is a világ egyik leglátványosabb felfedezéseként tartják számon – írja az IFLScience.

Hogyan jöhet létre vízesés a víz alatt?

A magyarázat az eltérő hőmérsékletű víztömegek viselkedésében rejlik. A hidegebb, sűrűbb víz mindig lesüllyed a melegebb rétegek alá, és a Dán-szoros fenekén ez egy hatalmas, természetes vízáramlást hoz létre, amely a tengerfenék mély hasadékain keresztül zuhan alá. A National Ocean Service szerint ez a folyamat kulcsszerepet játszik az óceánok hőháztartásában, és globális hatással van a klímára is.

A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás ezt a törékeny egyensúlyt is veszélyezteti. A melegedő óceánok, a csökkenő jégképződés és a fokozódó édesvíz-utánpótlás mind csökkenti a hideg, sűrű víz áramlását. Anna Sanchez-Vidal professzor, aki jelenleg is vizsgálja a Dán-szoros mélyén zajló folyamatokat, arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló jelenség már a Földközi-tenger északi részén is megfigyelhető, ahol a klímaváltozás miatt gyengülnek az óceáni áramlatok.

A Denmark Strait vízesése így nemcsak természeti csoda, hanem a bolygó éghajlati rendszerének érzékeny mutatója is. Ha a globális felmelegedés tovább erősödik, ez a láthatatlan, mégis óriási vízesés is gyengülhet, és vele együtt a Föld egyik legfontosabb óceáni folyamata is megváltozhat.

Nyitókép: Illusztráció / Lobachad/Shutterstock.com

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök