Teljesen új, fenntartható városrészt húznak fel egy elhagyatott reptér helyén
Toronto északnyugati részén, a Downsview Repülőtér területén hamarosan egy óriási városfejlesztési projekt veszi kezdetét, amely több mint 50 000 lakosnak és hatalmas zöldterületeknek ad majd otthont. A beruházás szem előtt tartja a terület korábbi funkcióját, miközben a fenntarthatóságra és a közösségi életre helyezi a hangsúlyt.
A Downsview Repülőtér múltja száz évre nyúlik vissza. Eleinte még csak egy rövid kifutópályából és egy ipari épületből állt. Itt működött a De Havilland Canada, a világ egyik úttörő repülőgépgyártó cége is: a második világháború alatt a területen harci gépek gyártásával foglalkoztak, majd az 1990-es évek elején a Bombardier nevű kanadai repülőgépgyártó vásárolta meg. 2024-ben azonban a cég elköltözött, így a gyártás befejeződött a területen.
A terület központi eleme, a közel 2 kilométer hosszú kifutópálya parkosított, gyalogosok számára járható zöld sétánnyá alakul át, amely hét különálló negyedet köt majd össze. Mindegyik negyed saját lakóépületekkel, könyvtárral, boltokkal, iskolákkal és közösségi terekkel rendelkezik majd – mondta a CNN Travelnek Derek Goring, a Northcrest Developments vezérigazgatója, aki egyben a projekt vezetője is. Az 1950 és 1990 között épült hatalmas repülőtéri hangárokat is megőrzik, és kereskedelmi célokra alakítják át: itt filmgyártási és könnyűipari projektek is helyet kapnak majd. A tetőket befüvesítik és növényekkel ültetik be, amelyek segítik az esővíz elnyelését és a városi biodiverzitás növelését.
A kifutópálya beton- és aszfaltanyagát is újrahasznosítják útalapanyagként. Bár a terület ipari és katonai múltja miatt előfordulhatnak káros vegyi anyagok, a fejlesztők környezeti szakértőket fogadtak, akik segítenek feltérképezni és kezelni az esetleges szennyeződéseket. A Michael van Valkenburgh Associates (MVVA) tájépítészi iroda kapta a kifutópálya újrahasznosításának koncepcióját. Céljuk, hogy a természet ismét eluralkodjon a területen, hasonlóan ahhoz, amikor az még a dél-ontariói Carolinian erdő része volt. A terv része a korábbi élőhelyek kialakítása és a vadon élő állatok visszacsábítása is. Emily Mueller De Celis, az MVVA partnere elmondta, hogy a repülőtér jelenléte a madarak fészkelését is gátolta annak ellenére, hogy a terület az atlanti madárvonulási útvonal fontos része volt.
A természeti körülmények megteremtése komoly előnyt jelent a vízgazdálkodásban is. A YZD Toronto egyik legmagasabb pontján fekszik, két nagy vízgyűjtő terület között, így a tájépítészeti tervek célja az esővíz minél nagyobb mértékű visszatartása és a későbbi árvizek megelőzése. Ezt stratégiai növénytelepítéssel és vízelvezető árkok alkalmazásával érnék el.
Goring elmondta, hogy együtt dolgoznak a dán SLA tájépítész céggel is, amely alapvetően a városi zöldterületek növelésével javítaná az életminőséget. A YZD területét már most számos vasúti- és metróállomás öleli körbe, a fejlesztés pedig ezt kihasználva ösztönözné a gyaloglást és az autómentes közlekedést. Széles kerékpár- és buszutakat is kiépítenek majd. Ahogyan Goring is elmondta:
Az első negyed, a 40 hektáros Hangárnegyed építése a jövő év elején kezdődik, 2031-re több mint 3000 új otthont szeretnének majd itt megteremteni. A projekt egyik legnagyobb kihívása a mérete és az építési idő hosszúsága. Goring elmondta, hogy nem tudtak azonnal 30 milliárd dollárt előteremteni a projektre, ezért ütemezetten haladnak. Emiatt persze a változó körülményekhez és a klímaváltozáshoz is igazodniuk kell. A végső céljuk az lenne, hogy kiváló életminőséget biztosítsanak az itt élőknek, illetve hogy Torontóhoz is dinamikusan illeszkedjenek. A parkosításokkal mindez megvalósítható, hiszen a kanadai városban reneteg zöldterület áll rendelkezésre.
Olvasd el ezt is!