Krzysztof Kalemba/Shutterstock
augusztus 14., 2025  ●  Utazás
Hamu és Gyémánt

Jobb vigyázni: veszélyes pókfajok terjedését figyelték meg Magyarországon

Pókok szempontjából hazánk szerencsés helyzetben van, hiszen nem élnek itt olyan veszélyes fajok, mint Ausztráliában vagy a brazil dzsungelekben. Mégis, van néhány példány, amelyeknek terjedését mostanában figyelték meg Magyarországon – ezekkel nem árt óvatosnak lenni.

Bár a pókok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában – szabályozzák a kártevő rovarok számát, és táplálékul szolgálnak madaraknak, hüllőknek –, kinézetük sokak számára taszító. Szerencsére a legtöbb hazai faj teljesen ártalmatlan, de akad néhány, amelynek közelsége kellemetlen, sőt fájdalmas élmény lehet. Mutatjuk őket.

Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium)

Ez hazánk egyik legnagyobb és legveszélyesebb pókfaja – gyakran találkozhatunk vele nyílt réteken, főként estefelé. A nőstény testhossza 10-15 mm, de lábaival együtt akár 4-5 cm-es is lehet. Tojásait sűrű szövedékben őrzi, amit agresszívan véd. Csípése – pontosabban harapása – nem életveszélyes, de kifejezetten fájdalmas: gyakran a lódarázs szúrásához hasonlítják és lázat, zsibbadást, émelygést is okozhat, amelyek órákig eltarthatnak.

Fotó: Krzysztof Kalemba/Shutterstock
Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)

Ez a legnagyobb testű magyarországi pókfaj: a nőstény testhossza elérheti a 4 cm-t, míg a lábfesztávolsága akár 7-10 cm is lehet. Elsősorban a Kiskunság és a Hortobágy szikes pusztáin él és bár látványa félelmetes lehet, a faj alapvetően rejtőzködő és békés természetű. Csípése fájdalmas lehet, de csak akkor harap, ha sarokba szorítják vagy veszélyben érzi magát.

Fotó: Oleg Kovtun Hydrobio/Shutterstock
Pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa)

Ez egy gyakrabban előforduló faj hazánkban, főként löszös, homokos területeken találkozhatunk vele. Érdekesség, hogy ez a pók nem sző hálót, helyette talajba fúrt, függőleges járatokban él. A nőstény testhossza 13-23, a hímé pedig 11-18 mm – lábai miatt nagyobbnak tűnhet, de testmérete viszonylag kicsi. Nevéhez méltóan csípése igen fájdalmas és hosszan tartó lehet, ám a faj nem agresszív – csak akkor harap, ha közvetlen veszélyben érzi magát.

Fotó: Artush/Shutterstock
Sárga dajkapók (Cheiracanthium mildei)

A klímaváltozás hatására hazánkban is elterjedt a dajkapókok egyik, alapvetően nem agresszív alfaja, a sárga dajkapók. A testhossza általában 7-10 mm, tehát kisebb az előbb említett rokonánál, viszont szívesen él emberközeli környezetben. Ősszel, a hűvösebb idő beköszöntével gyakran húzódik be a lakásokba. Csípése fájdalmas lehet, de jellemzően enyhébb lefolyású – allergiás reakció esetén viszont viszketés, bőrgyulladás és ödéma is kialakulhat.

Fotó: Wirestock Creators/Shutterstock
Deres bikapók (Eresus hermani)

Ez egy kifejezetten látványos megjelenésű faj, amely újabban jelent meg hazánkban. A hímek piros potrohán négy fekete pötty látható, míg a nőstények szürkék és robusztusabbak. A testhosszuk 8-20 mm, de lábaikkal együtt akár 3-4 cm-esek is lehetnek. Ahogy a Drive is említi, száraz, napsütötte dombvidékeken élnek, földbe ásott járatokban. Csípésük fájdalmas lehet, de ritkán kerülnek ember közelébe – Magyarországon főleg az Aggteleki Nemzeti Park környékén észlelték őket.

Fotó: studiavit/Shutterstock
Nyitókép: Krzysztof Kalemba/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök