Ahol a járdák is ragyognak: egy friss felmérés szerint ez a világ 5 legtisztább városa
A világ legtisztább városait nemcsak a rendezettségük, hanem a tudatos, fenntartható városüzemeltetés és a helyi zöldterületek minősége is kiemeli a mezőnyből. A Travel + Leisure által közétett beszámoló alapján ezek azok a helyek, ahol a lakók és a turisták is kifejezetten jó véleménnyel vannak a közterületek, utcák és a hulladékkezelés állapotáról. A sorrend az olyan objektív adatokon alapszik, mint az egy főre eső szeméttermelés, de természetesen a lakosok szubjektív megítélése is sokat számít. Az élvonalba került városok mindegyike példát mutat a fenntarthatóság és a közösségi tudatosság terén.
Szingapúr, Szingapúr
Szingapúr nagy része teljesen zöldterület, évente pedig alig 320 kiló szemetet termel egy-egy lakos 
Szingapúr gyakorlatilag minden tekintetben kiemelkedik a világ városai közül, így nem csoda, hogy sikerült elnyernie a legtisztább településnek járó címet is. A városállamban évente mindössze nagyjából 322 kg hulladék keletkezik személyenként, ami nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak számít.
A tisztaság természetesen nem a véletlen műve: szigorú törvények, hatékony ellenőrzés és komoly pénzbírságok biztosítják a rendre való nevelést.
Ezt is olvasd el! Drágulnak a tengerparti nyaralások 2025-ben – átlagosan ennyivel kell többet fizetni
Emellett Szingapúr fejlett hulladékkezelési technológiát alkalmaz, és nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra is. Az oktatási kampányok, a szelektív gyűjtés és a tiszta közterek pedig az évek során a város identitásának részévé váltak.
Koppenhága, Dánia
Dánia fővárosa lehet az első teljesen karbonsemleges főváros a világon
Koppenhága a tisztaság és környezettudatosság európai mintavárosa. A dán főváros lakói kiemelkedően elégedettek a hulladékkezeléssel és a közterületek állapotával, ami egy átfogó várospolitikai stratégia eredménye.
A város célja, hogy az idei év végére a világ első karbonsemleges fővárosa legyen, így ennek megfelelően fejlesztik a hulladékgazdálkodást is.
Az utcák rendszeres takarítása és a közterekhez való tudatos viszonyulás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Koppenhágában szinte alig látni szemetet.
Prága, Csehország
Prága óvárosi részét minden nap többször is takarítják
A cseh főváros nemcsak látványos építészetével vonzza a turistákat, hanem lenyűgöző tisztaságával is. Prágában különösen alacsony az egy főre eső szeméttermelés, miközben a turisták is nagy arányban számolnak be rendezett, tiszta közterekről. A város évek óta invesztál a hulladékgazdálkodási infrastruktúrába, és a lakók körében is kiemelkedő a szelektív gyűjtés támogatottsága.
Külön figyelmet fordítanak az óváros tisztaságára, ahol napi szintű takarítás zajlik. A turisták által legsűrűbben látogatott helyeken meglepően kevés hulladékot látni, ami ritkaság Európa népszerű fővárosai között.
Tokió, Japán
A japán fővárosban 37 millió ember él, mégis rendkívül rendezett és tiszta 
Tokió az egyik legnépesebb város a listán, meglepő módon mégis rendkívül tiszta. A városban nincs túl sok közterületi szemetes – ehelyett a lakók és látogatók saját maguk gondoskodnak a hulladék elszállításáról.
Ez nem szabály, hanem társadalmi norma: a tisztaság Japánban a kulturális fegyelem része.
A metróállomások, utcák és közparkok makulátlan állapotban vannak, gyakran önkéntesek közreműködésének köszönhetően. Tokió példája jól mutatja, hogy a tisztaság nem mindig a szabályozáson, hanem az emberek közös szándékán múlik.
Bécs, Ausztria
Bécs utcáiról naponta több száz tonna hulladékot tüntetnek el a szemétszedők 
Bécs hosszú évek óta élvonalbeli helyet foglal el az élhetőségi rangsorokban, és ennek egyik oka a város kivételes tisztasága. Az osztrák főváros külön városi takarítócéget működtet (MA 48), amely naponta több száz tonna hulladékot kezel, és az utcák tisztán tartásáért is felel.
Még több érdekesség! Ezt a balkáni országot választották 2025 legizgalmasabb úti céljának
A közterek, villamosmegállók és parkok minden napszakban gondozottak, a városvezetés pedig rendszeresen fejleszt a hulladékgyűjtési rendszeren.
A bécsiek többsége aktívan részt vesz a szelektív hulladékgyűjtésben, és komoly társadalmi nyomás nehezedik azokra, akik nem tartják be az íratlan szabályokat.