Újra iható a székesfehérvári Csitáry-kút különleges savanyúvize

Újra megnyitották a székesfehérvári Csitáry-kutat, miután április 27-én hatósági előírás alapján ideiglenesen lezárták. A vizsgálat során a szakemberek a víz minőségét és a kút szerkezetét is részletesen ellenőrizték, hogy megállapítsák, biztonságos-e az évtizedek óta népszerű forrás.

Először kamerás szondákat engedtek le 176 méter mélyre, amelyek felvételei alapján a csövek állapotát, az illesztéseket, a lehetséges sérüléseket és a szűrőréseket is felmérték. Emellett a vízszint és az üledéklerakódás mértékét is felülvizsgálták, majd elvégezték a fertőtlenítést és a tisztítószivattyúzást. Ezt követően a Fejérvíz Zrt. elemezte a vízmintát, és az eredmények alapján a Csitáry-kút vizét ihatónak ítélték.

A kút nevét a két világháború közt hivatalban lévő polgármesterről, Csitáry G. Emilről kapta, aki számos intézményi fejlesztést vitt véghez. Eleinte termálfürdőt szerettek volna nyitni, amely a forrás 1930-as évekbeli feltárásához is vezetett. A fúrásakor már számítottak arra, hogy savas jellegű víz törhet fel, ugyanakkor abban is bíztak, hogy a vízhozam akár egy fürdő ellátására is elegendő lehet. Ez végül nem valósult meg, ivókútként vált ismertté, majd a város egyik népszerű helyszínévé nőtte ki magát.

A Csitáry-kút vizének különlegességét gazdag ásványianyag-tartalma adja. Összetételében káliumot, nátriumot, kalciumot, vasat, kloridot, bromidot, jodidot, fluoridot és hidrogénkarbonátot is kimutattak. A helyiek részben jellegzetes, enyhén kénes íze miatt hívják savanyúvíznek, és sokan ma is rendszeresen visznek haza belőle.

A természetesen szénsavas vízhez több mint nyolc évtizede járnak vissza a helyiek és a környékbeliek is. Összetétele miatt a helyi hagyomány vérszegénység, szív- és érrendszeri panaszok, valamint epe- és gyomorproblémák esetén is kedvező hatást tulajdonít neki. Kalciumtartalmának köszönhetően a csontok egészségével is összefüggésbe hozzák, sokan szinte gyógyvízként tekintenek rá.

(Drive)