
100 év után ismét látogatható Peking titkos kertje
Száz évig volt elzárva a külvilágtól, most azonban újra megnyitotta kapuit Peking egyik legkülönlegesebb helyszíne: a Qianlong-kert, amely a Tiltott Város északi részén található. A 18. században, Csien-lung császár uralkodása alatt épült kert közel huszonöt évig tartó felújítás után szeptember végén vált ismét látogathatóvá.
A Tiltott Város a Ming-dinasztia idején, a 15. században épült, és több mint fél évezreden át szolgált a kínai császárok otthonául és hatalmi központjaként. Bár a területet 1925-ben Palotamúzeumként megnyitották a nyilvánosság előtt, sok udvar és épület évtizedeken át elhanyagolt állapotban maradt. Az 1980-as években Ho Puay-peng, a Szingapúri Nemzeti Egyetem építészprofesszora, aki ma az UNESCO ázsiai örökségvédelmi elnöke, egyenesen „horrorisztikusnak” írta le a környéket: a történelmi udvarok közül sokat raktárnak vagy irodának használtak, és tele voltak hulladékkal.
A helyreállítás 2002-ben kezdődött a kínai kormány döntésére, és azóta a Tiltott Város területének már több mint 80 százaléka újra látogatható. A Qianlong-kert felújítása különösen hosszú és költséges vállalkozás volt: a Világörökségi Emlékalap és a Palotamúzeum közös projektjeként 25 év alatt, 15–18 millió dollárból, vagyis közel 6 milliárd forintból valósult meg – írja a CNN.
A kert mindössze 6 000 négyzetméteres – kisebb egy futballpályánál –, de különlegessége a részletekben rejlik. Négy, egymáshoz kapcsolódó udvarból áll, amelyek mindegyike más hangulatot áraszt: az egyik épületekkel körülvett és zártabb, a másik tágas és nyitott, máshol mesterséges dombok, pavilonok és faragott kőformák váltják egymást. Csien-lung császár a dél-kínai magánkertekből merített ihletet, hogy a Tiltott Város monumentalitásával szemben itt egy intim, személyes menedéket hozzon létre.
A megnyitás napján hosszú sorok kígyóztak a kert bejárata előtt, és a Qianlong-kert azonnal a kínai közösségi média egyik legfelkapottabb témájává vált. Az évforduló alkalmából a Palotamúzeumba látogató Hszi Csin-ping elnök úgy fogalmazott: az intézmény „a kínai civilizáció egyik legfontosabb jelképe”, és a jövőben is kötelességük megőrizni, restaurálni és új életet adni ennek a kulturális örökségnek.
Olvasd el ezt is!