Nagygéc: amikor a természet végleg megpecsételte egy magyar falu sorsát
A természet időről időre emlékeztet rá, hogy az emberi építmények, határok és tervek csak addig érvényesek, amíg ő is úgy akarja. Egyetlen rendkívüli esemény elég lehet ahhoz, hogy évszázadok munkája váljon semmissé. Kelet-Magyarországon van egy falu, amelynek története különösen élesen mutatja meg ezt a törékenységet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti szélén, a román határ közelében állt egykor Nagygéc, egy csaknem nyolcszáz éves múltra visszatekintő magyar falu. A település sorsa azonban nem lassú elnéptelenedéssel, hanem egyetlen, mindent eldöntő eseménnyel pecsételődött meg: az 1970-es rendkívüli árvízzel, amely gyakorlatilag eltörölte a falut a térképről.
Abban az évben a Szamos és a Tisza egyszerre zúdított példátlan mennyiségű vizet a térségre. A hosszan tartó esőzések és a hirtelen hóolvadás következtében a folyók vízszintje drámaian megemelkedett, majd május közepén több helyen átszakadtak a védtöltések. A víz néhány óra leforgása alatt elérte Nagygécet: házak omlottak össze, az utcákat vastag iszap borította, a település gyakorlatilag lakhatatlanná vált.
A katasztrófa után a hatóságok kimondták azt, amit a helyiek is sejtettek: az árterületen fekvő falut vízügyi szempontból nem lehet biztonságosan megvédeni. A döntés végleges volt. Nagygécet nem építették újjá, lakóit pedig kitelepítették, többségük Csengerbe és a környező településekre költözött. A tragédia idején a feljegyzések szerint 706 ember élt itt – egy közösség, amely egyik napról a másikra szétszóródott.
A falu neve hosszú időre eltűnt a köztudatból, maga a hely pedig lassan emlékhellyé vált. Ami maradt, az a Megmaradás Temploma, néhány ház falcsonkja, valamint olyan szabadtéri installációk és emléktömbök, amelyek nemcsak az 1970-es árvíznek, hanem a magyar vízügyi küzdelmek történetének is emléket állítanak. Nagygéc ma már nem klasszikus értelemben vett település, sokkal inkább mementó.
Az 1980-as népszámlálás idejére mindössze 22 lakó maradt a faluban, napjainkra pedig a források szerint csak néhányan élnek itt, írja a Drive. Közigazgatási önállósága 1981-ben megszűnt, ma a közeli Csengersima része. Nagygéc története így nemcsak egy eltűnt falu krónikája, hanem figyelmeztetés is: arra emlékeztet, hogy a természet erejével szemben néha nincs végleges védelem.
Olvasd el ezt is!