Síelők, figyelem: így készülhetünk fel a legjobban egy lavinabalesetre
Egy coloradói síelő néhány éve hajszál híján élte túl, miután egy lavina elsodorta, majd egy 15 méteres szikláról lezuhanva temette maga alá. Bár története csodával határos, a szakértők szerint az ilyen esetek kimenetele általában tragikus: a halálesetek nagy részét nem a hideg, hanem az oxigénhiány okozza. Jake Hutchinson, Utah állam egyik legtapasztaltabb lavinamentője szerint mindössze 15–30 percünk van arra, hogy élve kikerüljünk a hó alól – utána az esélyeink drámaian csökkennek.
Hutchinson közel 30 éve dolgozik a mentésben, és úgy fogalmaz: a legtöbb lavinabaleset emberi hibára vezethető vissza. Az esetek 90%-ában maga az áldozat vagy a vele síelő társ indítja el a hócsuszamlást. A megfelelő felszerelés hiánya és egyetlen rossz döntés is végzetes lehet. A szakember úgy véli, ha valaki lavinaveszélyes terepen síel anélkül, hogy legalább egy alapfokú tanfolyamot elvégezne, olyan, mintha bekötött szemmel futna át egy forgalmas autópályán.
A lavinák leggyakrabban havazás után, 30–45°-os lejtőkön alakulnak ki, ahol a friss hó alatt egy gyenge réteg halmozódott fel. A klímaváltozás ráadásul tovább ronthatja a helyzetet: friss kutatások szerint a következő években gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a hócsuszamlások, különösen magasabb hegyvidéki területeken.
Ezeket nem elég magunkkal vinni: használni is tudni kell őket, és a velünk síelőknek is készen kell állniuk az azonnali keresésre. Emellett indulás előtt kötelező ellenőriznünk a lavinajelentést – ha a körülmények kedvezőtlenek, a szakértők szerint nincs olyan lejtő, ami megérné a kockázatot.
(Forrás: CNN)
Olvasd el ezt is!