Egyre nagyobb problémát okoznak a házikedvencek a szigetországban, különösen a madárkolóniát illetően.
Áprilisban Akureyri - az Izland északi részén fekvő legnagyobb település, ahol 19 ezer ember él, és körülbelül 2-3 ezer macska - úgy döntött, hogy megtiltja a macskás lakosoknak az éjszakai kóborlást a szabadban. A szomszédos Húsavík néhány évvel ezelőtt szintén megtiltotta a macskáknak, hogy éjjel-nappal a szabadban tartózkodjanak.
Más izlandi városok is fontolgatják a tiltást, mivel a szabadon kószáló macskák kérdése egyre inkább az online fórumokról a helyi politikába kerül, és az érvek általában két kategóriába sorolhatók. Egyesek - a nincs állat a kertemben vagy NAIMBY-isták - azt állítják, hogy a szabadon kóborló macskák kellemetlenséget okoznak, amelyeket ugyanúgy be kellene zárni, mint bármely más háziállatot. Mások az antropocentrikus gondolkodáson túllépnek: a macskák megölik a madarakat és megzavarják az ökoszisztémákat.
A házimacskák ritkán részei az ökoszisztémának, és a több ezer éves háziasítás ellenére a macskák még mindig a 38 °C-os hőmérsékletet - a friss vér langyos hőmérsékletét - részesítik előnyben. Sokkal jobban hasonlítanak őseikre, az afrikai vadmacskákra, mint a kutyák a farkasokra. A fülkagylóik, amelyeknek 32 izmot kell forgatniuk, rendkívül gyorsan veszik fel a magas hangokat, például az egércsikorgást. Szemeik hatalmasak a kis fejükön, és úgy alkalmazkodnak a rendelkezésre álló fényhez, mint egy fényképezőgép rekesznyílása.
Bajuszuk háromdimenziós érzéket kölcsönöz nekik, hüvelyes karmaik biztosítják a csendet, és képesek függőlegesen, saját magasságuk ötszörösére is felugrani erőfeszítés nélkül. Ha ezt az elegáns bérgyilkost olyan helyekre hozzuk be, ahol a vándormadarak alkalmazkodtak a természetes ragadozóktól mentes földhöz, a károk visszafordíthatatlanok lehetnek, és világszerte van néhány riasztó példa erre.
A Természetvédelmi Világszövetség Invazív Fajok Szakértői Csoportja a macskákat a világ 100 legrosszabb invazív faja közé sorolja. Mancsuk nyomai mindenütt ott vannak. Számos tanulmány szerint a macskák legalább 63 faj - 40 madár, 21 emlős, két hüllő - globális kipusztulásában játszottak szerepet, és további 587 faj veszélyeztetett státuszához járultak hozzá.
És a macskák, különösen a gazdátlan macskák sehol sem okoznak akkora károkat, mint a szigeteken: a szabadon élő macskaszigetlakók a globális madár-, emlős- és hüllőpusztulások legalább 14 százalékához köthetők. Izlandon, egy olyan országban, ahol csak egyetlen őshonos szárazföldi ragadozó van, így a macskák hozzájárultak a tengeri madarak drámai csökkenéséhez, és zsákmányolták a tengeri madárkolóniákat.
(Forrás: Atlas Obscura)
