máv vonat

Megéri Magyarországon vonatozni, ha az európai árakat vesszük figyelembe

Egész Európában egyre népszerűbb a vonatközlekedés, ami részben az új, hálókocsival felszerelt vonatok köszönhető, nem mellesleg sok utazó inkább a környezettudatos utakat kezdte el preferálni. De az üzemanyagköltségek és a járvány utáni kereslet miatt emelkedő repülőjegyárak szintén szerepet játszanak a vonatutak népszerűségében. Az Euronewes megnézte, hol, mennyit kell fizetni egy rövidebb útvonalért.

A vasúti viteldíjak Európa-szerte jócskán eltérnek egymástól. A 2022. novemberi állapot szerint az elmúlt öt évben az EU-ban 3 százalékkal emelkedtek a vonatjegyárak, ami más szolgáltatásokhoz képest kifejezetten alacsony áremelkedést jelent. Az áremelések egyes európai országokat, például az Egyesült Királyságot és Svédországot, viszont keményebben sújtotta a vasúti közlekedésben.

Érdemes kiemelni, hogy a vonatjegyek függnek a jegy típusától, illetve a foglalás időpontjától,is. Az Euronews ezeket figyelembe véve áttekintette az európai fővárosok vasútállomásai és a legközelebbi, körülbelül 80 kilométeres távolságon belüli vasútállomások közötti utazások árait – emellett megnézték az összes, 2023. január elejére vonatkozó, az országos vasúti honlapok által szolgáltatott adatkészletet is.

Az Egyesült Királyság a legdrágább, ha az indulás napján vennénk jegyet 

Az Egyesült Királyság messze a legdrágább ország az utazás napján lefoglalt jegyekkel történő egyszeri utazások tekintetében. A londoni Paddington pályaudvarról a 80 kilométerre lévő Oxfordba történő utazásért 30 fontot, nagyjából 13 500 forintot kell fizetni.

Beszédes, hogy egy 2019-ben közzétett tanulmányt arra a következtetésre jutott, hogy a brit vasúti viteldíjak az elmúlt 10 évben 46 százalékkal emelkedtek, miközben a nominális heti kereset csak 23 százalékkal nőtt.

Norvégia lett a második legdrágább ország az egy útra szóló vasúti jegyek tekintetében, egy Oslóból Kongsvingerbe szóló jegy 25,20 euróba kerül, nagyjából tízezer forintba. Norvégiát követi Ausztria 25,2 euróval (Bécs-Melk), majd Franciaország 18,4 euróval (Párizs-Chartres) és Hollandia 18,2 euróval (Amszterdam-Apeldoorn).

Mint kiderült, Lettország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia a legolcsóbb országok az egyszeri utazásra, ha a jegyeket az utazás napján vásárolnánk meg – ezekben az országokban 5 eurónál olcsóbban is lehet jegyet venni, például a Budapest-Újszász vonalra 4,2 eurót, azaz nagyjából 1600 forintot kell fizetni.

Németországban szintén megfizethető árú jegyeket kínálnak; Berlin és Fürstenberg között 10,70 euróért lehet utazni.

Norvégia a legdrágább, ha retúr jegyekről van szó 

Az egyszeri utazásokhoz képest szinte minden országban a dupla annyiba kerülnek az oda-vissza vonatjegyek, kivéve az Egyesült Királyságot, ahol minimális eltérés van a kettő között: míg London és Oxford között az egyszeri utazás 30 font, addig egy oda-vissza menetjegy 32,60 font az utazás napján.

Ebben az összehasonlításban Norvégia lett a legdrágább ország, mivel egy utasnak 50,40 eurót kell fizetnie, ha Oslo és Kongsvinger között utazik oda-vissza. A második helyen Ausztria végzett: Bécs és Melk között 38,60 eurós retúrjegy váltható.

Hiába nincs különbség az Egyesült Királyságban az egyszeri és retúr jegy között, még így is a harmadik legdrágább ország ebben a kategóriában, majd Franciaország és Svájc következik. Párizs és Chartres között 36,80 eurót kell fizetni oda-vissza, Bern és Lausanne között pedig 34,50 eurót.

A retúrjegyeket figyelembe véve Lettország, Magyarország és Lengyelország még mindig a legolcsóbb országok, ahol a retúrjegyek ára nagyjából kétszerese az egyszeri jegyek árának.

Mi a helyzet, ha hamarabb váltunk jegyet? 

Kevés országban találtak különbséget az előre megvásárolt jegyek tekintetében. Általában csekély különbségek vannak aközött, hogy a jegyeket az utazás napján vagy négy héttel korábban vásároljuk meg.

Az Egyesült Királyság ismét kivételt képez, mivel a London és Oxford között – akár csúcsidőn kívül, akár máskor – elérhető legolcsóbb jegyek drámaian eltérnek. Már 5,40 fontért is kínálnak vonatjegyeket, ami a fenti árakhoz képest drasztikus csökkenést jelent. Az ilyen jegyek egyszeri utazást tesznek lehetővé, visszatérítés nélkül – ha ebből a szemszögből nézzük, az Egyesült Királyságban vonatozni kifejezetten olcsó.

A négy héttel előre lefoglalt vasúti jegyek esetében Norvégia a legdrágább ország mind az egyszeri, mind a retúrjegyek esetében. Ezt követi Ausztria, Franciaország, Belgium és Írország, ahol a fővárostól 80 km-es körzetben 25 euró feletti árat kell fizetni oda-vissza.

Melyik országban a legdrágábbak, ha kilométerenként számoljuk a viteldíjat?

Az utazás napján egy kilométerre szóló normál menettérti jegy ára Norvégiában a legmagasabb, 0,33 euró, őt követi Ausztria (0,25 euró), Franciaország (0,24 euró), az Egyesült Királyság (0,23 euró) és Svájc (0,22 euró).

Bulgária, Lettországban, Lengyelországban és Magyarországon a legalacsonyabbak a vonatjegyek ebben a statisztikában is: kilométerenként kevesebb mint 0,05 eurót kell fizetni, Magyarországot csak Bulgária, Lettország és Lengyelország előzi alulról.

Ha a jegyeket négy héttel korábban vásároljuk meg, akkor minimális változás figyelhető meg a rangsorban. Míg az Egyesült Királyságban a csúcsidőn kívüli átlagár kilométerenként 0,23 euró, addig a legolcsóbb lehetőségek esetén ez 0,08 euróra csökken. Svájcban is olcsóbbak a korai foglalás esetén alkalmazott viteldíjak.

Norvégia, Ausztria és Franciaország viszont még akkor is a legdrágább országok, ha négy héttel előre foglalunk.

Mi a helyzet az inflációval? 

Az EU-ban az éves inflációs ráta 2022 novemberében 11,1 százalék volt, ami az 1980-as évek eleje óta nem látott szintet jelen – Magyarország ráadásul bőven efölött volt. A vasúti személyszállítás költségei a legtöbb uniós tagállamban – pár kivételtől eltekintve – emelkedtek, és ahogy fentebb írtuk, a vasúti viteldíjak az elmúlt öt évben 3 százalékkal emelkedtek az EU-ban 2022 novemberéig. A szórás azonban kifejezetten nagy: több országban is csökkentek a jegyárak, míg máshol drasztikusan megemelkedtek.

Litvániában volt a legmagasabb a vasúti jegyek inflációja, az Eurostat adatai szerint 44 százalékkal emelkedtek a viteldíjak. Ezt követte Lengyelország 25 százalékkal, majd Románia (21 százalék) és az Egyesült Királyság (20 százalék).

Néhány uniós tagállamban viszont jelentős csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb, 24 százalékos csökkenés Luxemburgban volt,. A vasúti személyszállítás árindexértékei Szlovéniában (22 százalék) Írországban (18 százalék), Németországban (15 százalék) és Görögországban (12 százalék) is csökkentek az elmúlt öt évben, de Horvátországban, Spanyolországban, Portugáliában is kevesebbet kell ma fizetni.

Az egyetlen ország, ahol se nem emelkedtek, se nem csökkentek az árak, Magyarország volt.

A vasúti viteldíjak inflációja általában véve a vasúti személyszállítás költségeit tükrözi, de nem feltétlenül az Euronews által vizsgált útvonalakon. A viteldíjak összehasonlítása nem veszi figyelembe a vásárlóerőt sem. Az átlagbérek jelentősen eltérnek Európa-szerte, és a kilométerenkénti vasúti viteldíjak is eltérőek lehetnek a hosszabb távolságokon.


A figyelmetekbe ajánljuk