Gyakran találkozunk akár a magyar, akár a nemzetközi sajtóban a bokodi lebegő faluval. Történetét általában csak nagy vonalakban vázolják, emiatt sokan valódi településként képzelik el a helyszínt. Most elmondjuk, valójában miért is épültek ezek a könnyűszerkezetes házak a Bokodi-tó köré.
Az Oroszlány és Bokod között fekvő „lebegő falu” a közhiedelemmel ellentétben nem egy önálló település. Nevét a Bokodi-hűtőtóról és az erre épített stégekről kapta, az ezeken álló hétvégi házak ugyanis hajnalban, ködös időben tényleg egy nyugodt, időtlen, lebegő falu látszatát nyújtják.
A mesterséges, 135 hektáros Bokodi-tavat 1961-ben alakították ki a közeli oroszlányi erőmű számára: egyik része hűtötte a létesítményt, a másik pedig a hőfelesleget vezette el.
Emiatt aztán a tó télen sem fagyott be, így egy idő után nagyon vonzóvá vált a környékbeli horgászok számára. Ennek köszönhetően az évtizedek során egy komplett kis horgászparadicsom alakult ki a tó körül, ahová egyre többen építettek stégeket, azokra pedig horgászházakat.
Az erőmű 2015 óta már nem működik, a tónál viszont a melegebb hónapokban továbbra is zavartalan a horgászat. Emellett a terület népszerűségének köszönhetően egyre több tulajdonos gondolkodik a turizmus fellendítésében, emiatt ma már több vendégházat is találunk itt.
Bár azok, akik nem ismerősek a környéken, hajlamosak összekeverni Bokoddal a területet, a stégekre épült házak valójában a tó túlpartján, az oroszlányi oldalon épültek, és közigazgatásilag is a 18 ezer lakosú városhoz is tartoznak. Maga Bokod egy teljesen különálló, nagyjából 2000 lelkes, csendes falu a hűtőtó nyugati oldalán.
Ajánljuk figyelmedbe! Ez az alig ismert európai kisváros rendelkezik a legjobb ingyenes programokkal
A stégekre épült házak hangulata nemzetközi szinten is gyakran elnyeri az újságírók tetszését. A „lebegő falu" legutóbb például a European Best Destinations nevű portál listájára került fel a negyedik legizgalmasabb eldugott célpontként.
