Egy ugandai csimpánzcsoport tagjai közt évek óta véres háború zajlik
Egy ugandai csimpánzközösségben évekkel ezelőtt halálos polgárháború tört ki, miután a korábban egységes csoport kettészakadt. A kutatók szerint az egykori szövetségesek egymás ellen fordultak, ám a kiváltó okok továbbra sem teljesen tisztázottak. Az eset azért is különleges, mert ilyen jellegű, közösségen belüli erőszak rendkívül ritkán figyelhető meg a vadonban.
Az egymással rivalizáló csimpánzcsoportok közötti konfliktusok nem számítanak szokatlannak, hiszen az állatok gyakran versengenek kulcsfontosságú erőforrásokért, például táplálékot adó fákért vagy megfelelő élőhelyekért – írja a Live Science. Az ugandai eset azért figyelemre méltó, mert egységes közösségen belül sokkal ritkábbak a tartós és halálos viszályok.
Hasonló jelenséget utoljára mintegy ötven éve figyelt meg Jane Goodall Tanzániában, ahol egy csoport szétválását követően az egyik oldal több éven át módszeresen rátámadott a másikra. A mostani kutatás az ugandai Kibale Nemzeti Park területén élő Ngogo közösség példáján mutat rá, hogy a jelenség rendkívül összetett lehet. Az itt élő, mintegy 200 egyedet számláló csimpánzpopulációt közel 30 éve vizsgálják, így a kutatók részletes adatokkal rendelkeznek a viselkedésükről és kapcsolataikról.
A közösségen belül korábban kisebb, folyamatosan változó csoportok alakultak ki, ám 1998 és 2014 között egyes klikkek állandósultak. Végül 2015 körül a teljes közösség két, egymástól elkülönülő csoportra szakadt, amelyek külön éltek és szaporodtak tovább. Bár kezdetben még fennmaradt valamilyen kapcsolat a két oldal között, 2018-ra ez teljesen megszűnt, és a határterületeken egyre gyakoribbá vált az agresszió.
A helyzet gyorsan eszkalálódott: a csoportok tagjai rajtaütéseket hajtottak végre egymás ellen, amelyek során több felnőtt hím is életét vesztette. 2021-től kezdve a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy már egymás kölykeit is meggyilkolják, és valószínű, hogy az áldozatok száma a dokumentáltnál jóval magasabb lehet, mivel több egyed nyomtalanul eltűnt.
A kutatást vezető Aaron Sandel szerint a konfliktus okai továbbra sem egyértelműek. A szakemberek több tényezőt is feltételeznek, köztük a csoport szokatlanul nagy méretét, az erőforrásokért és a szaporodásért folytatott versenyt, valamint kulcsfontosságú egyedek pusztulását és egy 2017-es járványt, amely 25 csimpánz életét követelte. A közösség ráadásul már a szétszakadás előtt is az agresszívebbek közé tartozott: korábban legalább 21 szomszédos csoporthoz tartozó egyedet öltek meg, miközben területüket folyamatosan bővítették.
Az eset bizonyítja, hogy etnikai, vallási vagy politikai különbségek nélkül is kialakulhatnak olyan társadalmi törések, amelyek kollektív erőszakhoz vezetnek. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a konfliktus elkerülhetetlen: közeli rokonaink, a bonobók például szintén agresszívek lehetnek, mégsem folytatnak ilyen jellegű, halálos csoportközi háborúkat.
Olvasd el ezt is!