Akár 2400 embert is képes lenne elszállítani a legközelebbi csillagrendszerbe ez az űrhajó
Mérnökök nemrég egy olyan űrhajót terveztek, amely a hozzánk legközelebb lévő csillagrendszerbe, az Alpha Centaurirába is képes lenne eljuttatni közel 2400 személyt. A Chrysalis nevű, 58 kilométer hosszú járműben olyan mesterséges gravitáció által támogatott létesítmények is helyet kapnának, mint egy könyvtár és trópusi erdők.
Korábban már írtunk a Project Hyperion versenyről, amely egy többgenerációs, a Földéhez hasonló gravitációval rendelkező űrhajó megépítésére kérte fel a tervezőket. Nemrég a nyertest is kihirdették: a Chrysalis-projekt szerezte meg az előkelő első helyet.
A mérnökök becslése szerint az űrhajó körülbelül 400 év alatt tudná megtenni a 40 billió kilométeres utat. Ez azt jelenti, hogy az űrhajó utasai közül sokan csak a fedélzeti életet ismernék. A projekt célja, hogy több generációnyi embert szállítson el a már említett csillagrendszerbe, azon belül is a Proxima Centauri b bolygó felszínére. Ez egyébként egy, a Föld méretével megegyező nagyságú exobolygó, amelyet potenciálisan élhetőnek tartanak.
A hajó megépítése elméletben 20-25 évet venne igénybe, és több rétegből állna. Ezekben helyezkednének el a különböző terek, otthonok, raktárak és farmok, amelyeket mind nukleáris fúziós reaktorok táplálnának.
A központi magban kapnának helyet a Proxima Centauri b-re érkező, embereket szállító űrsiklók, és az űrhajó összes kommunikációs berendezése. A maghoz legközelebbi szinten zajlana az élelmiszertermelés, ahol többek között növényeket, gombákat, és mikroorganizmusokat is tartanának. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében biztosítanák a különböző élőhelyeket az állat- és növényállomány számára.
A következő rétegben közösségi tereket, kórházakat, iskolákat és parkokat helyeznének el, az azt követőben pedig az egyéni háztartások lennének kiépítve. A különböző iparágak és a munka zajlana a következő színtérben, a legtávolabbi rétegben pedig az erőforrások, anyagok és gépek raktárai kapnának helyet. A mérnökök ezt a szintet robotok segítségével működtetnék, hogy csökkentsék az emberi fizikai munkát.
Az űrhajó lakosainak első generációjának a felszállás előtt 70-80 évig elszigetelt, antarktiszi körülmények között kellene élniük, hogy biztosítsák pszichológiai jóllétüket. A születések arányát 1500 főben határozták meg, amellyel a Chrysalis népessége fenntartható maradna.
Annak érdekében, hogy a tudásátadás hatékonyabban működjön, és a szociális rendszer rugalmasabb maradjon, a hajó irányításért felelős személyek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre támaszkodnának.
Ez a projekt azonban teljesen hipotetikus alapokon nyugszik, hiszen a szükséges technológiákat – például a kereskedelmi nukleáris fúziós reaktorokat – még nem fejlesztették ki. Ettől függetlenül az ehhez hasonló ötletek segíthetik a mérnökök későbbi munkáit.
A Chrysalis-projekt a verseny zsűrije szerint a lenyűgöző „rendszer szintű koherenciája és innovatív tervezése", valamint „az általános részletgazdagsága" miatt nyerhette el az elismerést. A nyertes, ötfős kutatócsapat 5000 dollár (1,7 millió forint) pénzjutalmat kapott.
Olvasd el ezt is!