2021-ben rejtélyes leletre bukkantak egy baszkföldi ásatás régészei: egy bronzból készült, jobb kezet formázó tárgyra, amelybe egy mindaddig ismeretlen nyelven íródott szöveg van belevésve.
A kutatók azóta is lázasan próbáltak rájönni arra, hogy milyen nyelven íródtak a mondatok, és hogy mit jelenthetnek – most közelebb kerültek a megoldáshoz, írja a ScienceAlert.
Ez is érdekelhet: 1700 éves tojást találtak a tudósok, meglepte őket, amit benne találtak
Egy új tanulmány arra jutott, hogy a véset egy mindeddig ismeretlen prehispán nyelven íródott, melyből aztán kialakulhatott a mai baszk nyelv.
A baszkot mind a mai napig több százezer ember használja, melyről fontos tudni, hogy egy úgynevezett szigetnyelv, azaz semmilyen élő nyelvvel nincs rokonságban. A kutatók emiatt mindeddig a sötétben tapogatóztak eredetét illetően – a bronzból készült kézen található felirat azonban áttörést jelenthet a kutatásban.
A mai Baszkföldön az ókorban a vascones nevű etnikum élt. Korábban nem találtak a régészek ehhez a népcsoporthoz kötődő írásos emlékeket, ezért abban a hitben voltak, hogy a mai baszkok elődjei nem rendelkeztek az írás-olvasás képességével.
A kétezer éves lelet azonban cáfolta ezt a vélekedést.
Az említett tanulmány egyértelmű kapcsolatot fedez fel a kézbe vésett szöveg és a mai baszk nyelv között. Az első kivehető szó, a „sorioneku” igencsak hasonlít a baszk „zorioneko” szóra, melynek jelentése: szerencsés.
Tovább erősíti ezt a teóriát, hogy a régészek szerint a kéz egy lakóház ajtaja mellett függött – úgy tűnik, egyfajta mágikus erővel felruházott tárgy lehetett, mely szerencsét hozott az ajtón belépőnek.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Egy rettegett harcos 500 éves kardjára bukkantak régészek
A tenyérforma egyébként bevett szimbólum volt a prehispán népek körében, ezt számos lelet bizonyítja.
Érdekesség, hogy ugyanezen etnikumok képviselői gyakran levágták foglyaik kezét – ráadásul minden esetben a jobb kezüket. Hogy van-e összefüggés a kegyetlen szokás és a kéz mint szimbólum között, még nem világos a történészek előtt.
Az azonban tehát igen, hogy a vascones népcsoport rendelkezett az írás-olvasás képességével – ez a felfedezés pedig óriási jelentőséggel bír a nyelvtudomány számára.
