A NASA szerint Földünk fokozatosan elsötétedik

A NASA tanulmánya a Clouds and the Earth's Radiant Energy System (CERES) műholdas program 24 éves adatsorát elemezve arra jutott, hogy a Föld fokozatosan elsötétül, miközben a kérdésben jelentős különbségek mutatkoznak az északi és a déli félteke között. A kutatás szerint az északi félteke több napfényt nyel el, és gyorsabban veszít fényt, a légkör és az óceánok cirkulációja pedig nem képes teljesen kiegyenlíteni az eltéréseket.

A projekt 1997-ben indult, a kutatók célja pedig az volt, hogy megmérjék a bolygó sugárzási egyenlegét (ERB) – tehát a különbséget a beeső napsugárzás és a felszínről az űrbe kibocsátott infravörös energia között, ami alapvetően meghatározza az óceánok és a légkör áramlását, valamint az éghajlat alakulását.

Az energiamérleg fontos hajtóereje az óceáni és légköri cirkulációnak, ezért rendkívül fontos meghatározni, pontosan hol nyer és veszít energiát a Föld – különösen a folyamatosan súlyosbodó klímaválság miatt. A tanulmány szerint a bolygó albedója – tehát a Föld által a világűrbe visszavert sugárzás mennyisége – folyamatosan csökken. 

A vizsgálat szerint a déli és északi félteke átlagosan ugyanannyi napsugárzást ver vissza, ám az északi félteke több hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. A műholdas adatok alapján mindkét félteke sötétül, de az északin ez a folyamat egyre gyorsabb. Ez azt jelenti, hogy az északi félteke jóval több napsugárzást nyel el, miközben a légkör és az óceánok cirkulációja nem tudja teljesen kiegyenlíteni az eltérést.

Az változáshoz számos tényező hozzájárul: ilyenek a felhők, a hótakaró, a légköri vízpára és a légkörben található vízgőz. Korábbi tanulmányok feltételezték, hogy az óceán- és légköri körforgás kompenzálhatja a féltekék közti egyensúlytalanságot, ám az új adatok azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú különbségeket ez sem tudja kiegyenlíteni.

– írják a kutatók.

A kutatás továbbá kiemeli, hogy az északi félteke gyorsabban melegszik a délinél, míg a trópusi övek egyre csapadékosabbak lesznek. Mindez a nagyléptékű légköri körforgás változására utal. A tudósok szerint a jövőben az északi félteke felmelegedése valószínűleg folytatódni fog, míg a felhők szerepe csökkenhet a hő elosztásában.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rövid megfigyelési időszak miatt még nem lehet végleges következtetéseket levonni az eredményekből. Ennél jóval hosszabb távú adatsorokra van szükség a felső légköri sugárzás, a felhők és az légkör–óceán rendszerének pontos monitorozásához.

Az adatok szerint a jövőben az északi övek valószínűleg tovább sötétednek majd a délihez képest, de a rövid távú megfigyelések miatt ebben az esetben sem lehet pontos előrejelzést tenni. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás pontos megértéséhez kulcsfontosságú lehet a bolygó energiamérlegének, valamint a felhők és az óceán-légkör cirkulációnak hosszú távú figyelemmel kísérése.

Forrás: IFLScience