Hamarosan olyan részleteket tudhatunk meg Leonardo da Vinciről, amire korábban esélyünk sem volt

Egy friss közlemény szerint a projektben részt vevő kutatók, David Caramelli és Elena Pilli genetikai bizonyítékot találtak egy legalább 15 generációra visszanyúló da Vinci-ágra. A családfát felgöngyölítő Alessandro Vezzosi és Agnese Sabato kutatásai alapján hat, ma is élő férfi rokon DNS-ét vizsgálták meg, ezeket pedig összevetették Leonardo feltételezett földi maradványaival és közeli felmenőinek csontjaival.

Da Vinci 1519 májusában hunyt el, kívánsága szerint az amboise-i Saint Florentin templomban került végső nyugvóhelyére. Az épület a francia forradalom során elpusztult – a neki tulajdonított csontokat csak 1863-ban exhumálták, és egy loire-völgyi kápolnába vitték. Az azonosítás már akkor is vitatott volt, és azóta is felmerültek kétségek vele kapcsolatban. A végső megerősítéshez rokonoktól származó mintákra volt szükség – Leonardo gyermek nélkül halt meg, ezért a kutatók apai és féltestvéri ágon térképezték fel az utódokat, és tizenöt férfi leszármazottat azonosítottak.

Ezzel párhuzamosan a firenzei egyetem antropológusai, Alessandro Riga és Luca Bachechi da Vinci családi sírjának feltárásán dolgoznak; első körben legalább egy férfi egyén maradványait azonosították. Most azt kell megállapítaniuk, megőrződött-e kellően a DNS ahhoz, hogy az Y-kromoszóma-szakaszokat összevethessék a ma élő leszármazottakéval. Ha az egyezés beigazolódik, az megerősítené, hogy valóban Leonardo közvetlen családi vonaláról van szó.

A végső cél nem más, mint a nyughely hitelesítése, és, amennyire a töredékes, 500 éves anyag engedi, Leonardo genetikai portréjának pontos feltérképezése, ez ugyanis segíthet megérteni kivételes látásmódját és alkotói képességeit. Az ehhez vezető folyamat még hosszú, a módszerek pedig független kutatók által is megerősítést igényelnek – de úgy tűnik, Caramelliék jó úton járnak.

(Forrás: ScienceAlert)