
A tudósok szerint új évszakok jelennek meg a klímaváltozás hatására
Mi van akkor, ha a Földünk olyan gyorsan változik, hogy a hagyományos évszak fogalma már nem tükrözi a mindennapi tapasztalatainkat? Ezzel a (nem is olyan merész) elképzeléssel állt elő két brit földrajztudós.
Az évszakok a Föld tengelyferdeségének hatására kialakuló éves hőmérsékleti és nappali fényviszonyok változását jelentik. A Föld forgástengelye körülbelül 23,5 fokos szögben dől a Nap körüli keringési pályájához képest – ez azt eredményezi, hogy az év különböző szakaszaiban a Föld egyes területei jobban a Nap felé fordulnak és több napsugárzást kapnak, míg más területek kevesebb fényhez és hőhöz jutnak. Ez a hatás az egyenlítő közelében lévő régiókhoz képest a mérsékelt és a sarkvidéki területeken erőteljesebb.
Fontos kiemelni, hogy a kutatók nem azt állítják, hogy a Föld tengelye vagy pályája változott volna meg – a Naphoz viszonyított dőlés továbbra is érvényes, ezért az év során a hőmérséklet és a nappalok hossza is változni fog. A klímaváltozás viszont olyan mértékben borította fel az éghajlat természetes ritmusait, hogy a hagyományos évszakokhoz fűződő tapasztalataink egyre inkább eltávolodmal attól, amit megszoktunk. Ezért a tudósok egy új szemléletmódot javasolnak az évszakok értelmezésére: négy új típusú „évszakot” különítenek el, amelyek szerintük már most is egyre inkább jelen vannak:
- Kialakuló évszakok – teljesen új időszakok, amelyek korábban nem léteztek egy adott területen.
- Kihalt évszakok – olyanok, amelyek gyakorlatilag eltűntek vagy felismerhetetlenné váltak.
- Zavaros évszakok – amikor a megjelenésük és a hosszuk is kiszámíthatatlanná válik.
- Szinkópált évszakok – az időszakok jellemzői vagy intenzitása rendszertelenül változik.
Ezek a jelenségek sokunk számára már most is ismerősek – a nyarak hosszabbak és forróbbak, a telek rövidebbek és enyhébbek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. Az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceánon egyre hosszabb a „hurrikánszezon”, míg a kaliforniai erdőtüzek szinte egész évben fenyegetnek.

Az átalakulásra különösen figyelemre méltó példa a délkelet-ázsiai szmogos évszak megjelenése. Lényegében a régió összes országában évről évre visszatérő jelenség a száraz évszakban fellépő súlyos légszennyezés, amit a tőzeglápok égetése okoz. Míg ez korábban ritkán jelentkező környezeti probléma volt, mára már szezonális veszélyforrásként tartják számon a helyiek. Ennek felismerése azonban jobb felkészülést eredményezett: az otthoni légszűrő rendszerek széles körben elterjedtek, valamint számos közegészségügyi kampányt is elindítottak a hatóságok.
Ahogy az IFLScience is említi, a kutatók szerint az új évszakok gondolata elsőre furcsának tűnhet, de valójában nem arról van szó, hogy megszüntetnénk a tavaszt vagy eltörölnénk a nyarat – inkább azt javasolják, hogy társadalmi szinten gondolkodjunk rugalmasabban az évszakokról.
Olvasd el ezt is!