Kínai tudósok megvizsgálnák Einstein felszeletelt agyát
Lehet, hogy egyszer fény derül arra, mi rejlett Albert Einstein gondolkodásának sejtjeiben? 1955-ben bekövetkezett halála után a tudós agyát összesen 240 darabra szeletelték. A konzervált szerv most újra tudományos érdeklődés középpontjába kerülhet, hiszen kínai kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely régi, korábban használhatatlannak hitt mintákat is képes újra elemezhetővé tenni.
A BGI-Research és partnerei által megalkotott Stereo-seq V2 egy továbbfejlesztett térbeli transzkriptomikai módszer. Ez lehetővé teszi, hogy olyan szövetmintákból is kinyerjék az RNS-t, amelyeket formalinban és paraffinban tároltak, sokszor évtizedek óta. A probléma eddig az volt, hogy a konzerválás során a genetikai anyag jelentősen károsodott, így a DNS- és RNS-vizsgálatok szinte lehetetlenek voltak. Az új módszer viszont javított RNS-befogási hatékonyságával és teljes génszakasz-lefedettségével képes áthidalni ezeket a korlátokat – írja az Interesting Engineering.
A kutatók már most figyelemre méltó eredményeket értek el: közel tíz éve rossz körülmények között tárolt rákos szövetekből sikerült értékelhető adatokat nyerniük. A technológia egysejtes felbontásban mutatta ki a daganatok altípusait és az immunrendszer reakcióit, ami új távlatokat nyithat a rák fejlődésének megértésében. Li Yang, a BGI-Research munkatársa így fogalmazott erről:
A Stereo-seq V2 viszont nemcsak a híres fizikus agyának vizsgálatát tehetné lehetővé. Világszerte milliónyi, formalinban tartósított, paraffinba ágyazott minta található kórházi archívumokban, amelyeket gyakran 20-30 éve őriznek. Ezek eddig tudományosan jórészt lezárt archívumoknak számítottak, most azonban értékes kutatási alapanyaggá válhatnak. Ritka betegségek jobb megértésében, személyre szabott rákterápiákban, sőt olyan fertőző kórokozók vizsgálatában is áttörést jelenthetnek, mint a tuberkulózis, ahol az emberi és a kórokozói RNS-ek kölcsönhatását egyszerre lehet feltérképezni.
A kutatók szerint a módszer segíthet a korai diagnosztikában és retrospektív vizsgálatokban is, hiszen olyan régi minták nyílnak meg, amelyek eddig elérhetetlenek voltak. A jövőben a kórházak akár közös laborokat is létrehozhatnak, hogy helyben dolgozzák fel ezeket a szöveteket, elkerülve a külső szállítás kockázatait.
Einstein agyának titkai talán sosem tárulnak fel teljesen – a megőrzés körülményei miatt. De az a tudományos eszköz, amely képes lenne választ adni arra, hogy a zsenialitásnak van-e kimutatható sejtszintű alapja, már ma is forradalmasítja a betegségek kutatását.
Olvasd el ezt is!