Evoluciós oka van annak, hogy a női emlősök tovább élnek
Egy friss kutatás szerint nem véletlen, hogy a nőstény emlősök – így az emberi nők is – tovább élnek, mint a hímek. A jelenség mögött evolúciós és genetikai okok állnak, amelyek a fajok szintjén is következetesen megfigyelhetők.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója, Johanna Stärk és nemzetközi csapata több mint 1100 emlős- és madárfaj élettartamadatait elemezte, elsősorban állatkerti egyedeknél, majd ezeket vadon élő populációk adataival is összevetették.
A különbség oka részben a nemi kromoszómák eltéréseiben keresendő. Az emlősöknél a nőstények két X kromoszómával rendelkeznek, míg a hímek egy X és egy Y kromoszómát hordoznak. Ez az utóbbi, úgynevezett heterogametikus rendszer sérülékenyebb: ha az egyetlen X kromoszómán hibák vannak, azokat az Y nem tudja kompenzálni. A madaraknál fordított a helyzet, hiszenn ott a tojók hordozzák az eltérő kromoszómákat (Z és W), ami magyarázhatja, miért élnek rövidebb ideig.
A kutatók szerint azonban nem a genetika az egyetlen tényező – ez életmód és a szaporodási stratégia is döntő szerepet játszik. Az emlősöknél például a hímek gyakran agresszívebb versenyhelyzetekbe kerülnek a párválasztás során, ami nagyobb kockázatot és rövidebb élettartamot eredményez. A madarak többsége viszont monogám, ami kiegyensúlyozottabb életkörülményeket teremt, így a hímek hosszabb ideig élhetnek, írja a ScienceAlert.
Érdekesség, hogy még az állatkerti környezetben – ahol nincsenek természetes ragadozók, éhezés vagy versengés – is megmaradt ez a nemi különbség, ami arra utal, hogy a genetikai tényezők mélyen gyökereznek az evolúcióban. A tanulmány szerint azok az állatok, amelyek részt vesznek az utódok gondozásában (például a nőstény főemlősök) szintén hosszabb életre számíthatnak, hiszen a faj fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú a tapasztalt, gondoskodó egyedek túlélése.
Olvasd el ezt is!