Egyre többször szenvednek emberi betegségektől a háziállatok
A krónikus, nem fertőző betegségek az emberek mellett egyre több házi kedvencet és tengeri fajt is érint. Egy, a témában készült kutatás igyekezett átfogóbb, bizonyítékokon alapuló keretrendszert adni a betegségek megértéséhez, melyben azt vizsgálták, hogyan reagál a genetikai hajlam a gyorsan változó környezeti terhelésekre.
A világ számos pontján egyre több állatnál – a házi kedvencektől a haszonállatokon át a tengeri fajokig – tapasztalnak krónikus, nem fertőző betegséget, köztük daganatokat, elhízást, cukorbetegséget és porckopást. Ezek az NCD-k (non-communicable diseases, vagyis nem fertőző betegségek) egyre gyakorabban fordulnak elő, az állatok egészségét ráadásul gyakran ugyanolyan hatások érik, mint amelyek az emberek egészségére is hatnak.
A Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmány új megközelítést mutatott be, amely hatékonyabbá teheti a krónikus állatbetegségek monitorozását és kezelését. A modell bizonyítékokon alapuló kockázatértékelési keretet ad, amely nemcsak az állatorvosi gyakorlatokat segíti, hanem a közegészségügy számára is releváns felismeréseket adhat. Ennek oka, hogy az emberek és az állatok esetében is hasonló jelenségek figyelhetőek meg.
A vizsgálat során a kutatók több, az NCD-kről szóló szakirodalmat is áttekintettek. Eszerint két fő faktor növelheti a krónikus betegségek kockázatát az állatoknál. Az egyik a genetikai tényezők, ugynais egyes populációkban a szelektív tenyésztés növeli a betegségek kockázatát. Néhány kutya- és macskafajtánál, illetve termelékenységük alapján szelektált haszonállatoknál magasabb az olyan betegségek aránya, mint a cukorbetegség vagy a mitrálisbillentyű-elégtelenség. A labradoroknál például ugyanaz az öt gén okozhatja az elhízást, mint az embereknél. A másik kulcsszereplő a környezeti hatás: a nem megfelelő étrend, a kevés mozgás és a tartós stressz több fajnál is meghatározza, mikor és hogyan jelennek meg ezek a betegségek.
A megfigyelések is a kutatást igazolják. A Science Daily szerint a kutatások által vizsgált macskák és kutyák 50-60%-a a túlsúlyos kategóriába esik, ráadásul a macskák körében évente növekszik a cukorbetegség előfordulása is. Emellett a nagyüzemi tartásban nevelt sertések mintegy 20%-ánál alakul ki oszteoartritisz, míg a belugáknál többször dokumentáltak gyomor-bélrendszeri daganatokat. A tenyésztett atlanti lazacoknál kardiomiopátiát, az ipari eredetű PAH- és PCB-vegyületekkel szennyezett torkolatoknál élő fajoknál pedig 15-25%-os májtumor arányt jelentettek.
Az emberi tevékenység okozta ökológiai átalakulás ráadásul tovább növeli a veszélyt. Az urbanizáció, az éghajlatváltozás, és a biodiverzitás csökkenése egyaránt fokozza a káros hatások gyakoriságát és súlyosságát. Érdekesség, hogy a rovarokra is hasonló hatást gyakorol a bolygó felmelegedése: még az érintetlen területeken is óriási visszaesést figyeltek meg a populáció arányában.
A melegedő óceánok és a korallzátonyok pusztulása például összefügg a tengeri teknősök és halak daganatos megbetegedéseinek növekedésével. A városokban élő háziállatoknál a hőmérséklet megemelkedése és a rossz levegőminőség is hozzájárul az elhízáshoz, a cukorbetegséghez és az immunrendszeri zavarokhoz. A levegő szennyezettsége pedig a madarak és emlősök endokrin működését befolyásolhatják.
A WHO részletes adatokkal szolgál az emberek NCD-khez köthető halálozási arányáról, ám az állatok esetében hiány mutatkozik. Ez további kutatások és korszerűbb állategészségügyi megfigyelések szükségességére utal. A kutatók reményei szerint a jövőben az állatokat, embereket és az ökoszisztémákat is összehangoltabban monitorozzák majd. A közös hajtóerők felismerése hatékonyabbá teheti a betegségek csökkentésére irányuló beavatkozásokat minden érintett faj esetében.
Olvasd el ezt is!