A papagájok azon képessége, hogy eltanulják az emberi beszédet, már régóta lenyűgözi a kutatókat. Egy új tanulmányból azonban az is kiderül, hogy egy bizonyos faj beszédtehetsége túlmutat az egyszerű utánzáson.
Egyúj kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a hullámos papagájok (Melopsittacus undulatus) agyának beszédközpontja az emberéhez nagyon hasonlóan működik.
A hullámos papagájok eddig az egyetlen olyan ismert állatfaj, amelynek agya az emberéhez hasonló nyelvközpontokkal rendelkezik
– nyilatkozta Michael Long, a kutatásban részt vevő New York University Langone Health idegkutatója.
Az Ausztrália belső területein őshonos apró, élénk tollazatú hullámos papagájok kivételesen jó hangtanulók; könnyedén sajátítanak el kifejezeséket, sőt mondatokat is. Az egyik figyelemre méltó egyed, Puck, például 1728 szóra kiterjedő tudásával nemrég Guinness-rekordot állított fel.
Ezt is olvasd el! A papagáj még az érintőképernyő használatára is képes
De miel magyarázható ez a képességük?
A tanulmányban bemutatott vizsgálat arra alapult, hogy Long és munkatársa, Zetian Yang négy hullámos papagáj idegsejti aktivitását figyelte meg, miközben azok énekeltek.
A tudósok szilíciumszondákat használtak az elektromos aktivitás rögzítésére. Ahogy a papagájok csicseregtek, Long és Yang nyomon követte az elektromos aktivitásuk változásait – feltérképezve, hogyan reagálnak a neuronjaik a különböző hangokra.
A kutatók megállapították, hogy az anterior arcopallium nevű agyi régióban található sejtek közvetlenül kapcsolódnak a madarak által kibocsátott hangokhoz, írja az Interesting Engineering.
Vannak olyan sejtek, amelyek a mássalhangzókra aktívak és olyanok is, amelyek a magánhangzókra specializálódnak. Továbbá míg egyesek a magas, mások a mély hangokra reagálnak
– fejtette ki a lenyűgöző megfigyelést Long.
Ez is érdekelhet! Válogatás nélkül gyalázza a helyieket Billy, a papagáj, akik mindezt imádják
Egy billentyűzethez hasonlítva a kutató elmagyarázta, hogy ezeknek az idegsejteknek a tevékenysége igen egyszerű. Ahogyan a klaviatúra is képes betűk – mássalhangzók, magánhangzók – leképezésére, ezek az idegsejtek is úgy rendeződtek be, hogy a madarak tetszőleges hangokat tudjanak létrehozni.
A szerzők elárulták, hogy tanulmányuk segíthet megérteni az emberek beszédzavarát is.
Agyvérzésen átesett betegek ugyanis gyakran tapasztalnak afáziát, vagyis egy olyan állapotot, amikor nehezen tudják felidézni a megfelelő szavakat. Long kifejtette, hogy ez a kutatás esélyt ad arra, hogy sok kérdést megválaszoljon számos beszédhez fűződő rendellenesség kapcsán is.
