DNS-vizsgálat derítette ki, mi okozta valójában Napóleon seregének pusztulását 1812-ben

1812 nyarán Napóleon mintegy 600 ezer katonát gyűjtött össze oroszországi inváziójához, de mivel a cári erők elhagyták Moszkvát, és kiürítették a város készleteit, a császár kénytelen volt a télre a lengyel határig visszavonulni. Ebben az időszakban – 1812 októbere és decembere között – legalább 300 ezer francia harcos vesztette életét az éhezés, a hideg időjárás és különböző betegségek miatt.

Korábbi vizsgálatok szerint a tífusz és a lövészárokláz voltak a leggyakoribb halálokok, de Nicolás Rascovan és a párizsi Pasteur Intézet kutatói a Vilniusban eltemetett katonák fogainak DNS-ét vizsgálva nem találtak bizonyítékot ezekre a betegségekre. Helyette azonban kimutatták a paratífuszt okozó Salmonella enterica baktériumot, valamint a testtetvek által terjesztett, visszatérő lázat előidéző Borrelia recurrentis kórokozót.

Míg a korábbi tanulmányok elsősorban ismert kórokozók DNS-ét erősítették fel, Rascovan csapata egy fejlettebb, metagenomikai módszert alkalmazott – ez képes bármilyen kórokozó genetikai anyagát felfedezni a mintákban, így átfogóbb képet adva a fertőzésekről.

A szakértők szerint a katonák halálának legvalószínűbb oka egy komplex folyamat lehetett, amelyben a kimerültség, a megfázás és több betegség, köztük a paratífusz és a tetű által terjesztett visszatérő láz együttesen játszott szerepet. Bár utóbbi nem feltétlenül halálos betegség, az amúgy is legyengült szervezetet jelentősen megterhelhette.

Sally Wasef, a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója szerint a történelmi feljegyzésekben szereplő tünetek több fertőzésre is utalhatnak, nemcsak a most kimutatott kórokozókra. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a régi emberi maradványokból kinyert mikrobiális DNS mennyisége nagyon alacsony volt – ezért szerinte az eredmények inkább csak jelzésértékűek, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan meg lehessen állapítani a betegségek szerepét.

Ahogy a NewScientist is kiemeli, ez a kutatás rámutat arra, hogy a modern DNS-elemzési technikák hatékony eszközök lehetnek a történelmi járványok és fertőzések jobb megértésében, különösen ott, ahol az írott források hiányosak vagy nem teljesen megbízhatóak. Wasef szerint az ilyen típusú vizsgálatok segíthetnek tisztázni, milyen szerepet játszottak a betegségek a népességcsökkenésekben.

Nem ez volt az első eset, hogy a kutatók DNS-vizsgálatok alapján fedeztek fel valami rendkívülit a múltból: ahogy arról korábban beszámoltunk, egy németországi kutatócsoport elővette Ludwig van Beethoven zeneszerző hitelesített hajtincsét, hogy megfejtse, pontosan mi is vezetett súlyos betegségéhez és közel 200 évvel ezelőtt bekövetkezett halálához – a tudósok olyan következtetéseket vontak le, amelyekre egyáltalán nem számítottak.