A Naprendszernél is idősebb csillagport találtak ezen az aszteroidán
Az univerzum legősibb titkai néha egészen váratlan helyeken bukkannak fel. A NASA OSIRIS-REx küldetése által vizsgált Bennu aszteroida mintái között ugyanis olyan porszemeket találtak a kutatók, amelyek még a Nap születésénél is régebbiek. A felfedezés nemcsak az égitest különleges szerepére világít rá, hanem arra is, hogyan alakultak át a kozmikus anyagok az évmilliárdok alatt.
A Bennu nevű aszteroida a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövből származik, és ez az egyik legfontosabb célpontja a NASA OSIRIS-REx küldetésének. Ez a szénben gazdag égitest mindössze néhány száz méter átmérőjű, mégis kozmikus időkapszulaként őrizte meg azokat az anyagokat, amelyek a világegyetem legkorábbi korszakából maradtak fenn. A 2020-ban begyűjtött minták elemzése során kiderült: a Bennu belsejében nemcsak a Naprendszer születésekor keletkezett por, de olyan csillagmaradványok is megbújnak, amelyek még a Napnál is ősibbek.
A kutatók három friss tanulmányban ismertették az eredményeket. A mintákban a Naprendszer korai pora mellett szerves anyagok és úgynevezett preszoláris szemcsék is találhatók, amelyek több milliárd éve kihunyt csillagokból származnak. Ezek az apró, gyakran mikrométernél is kisebb részecskék különleges kémiai „ujjlenyomatokat” hordoznak, amelyek árulkodnak arról, milyen égitestekből jöhettek létre.
A tudósok szerint a szemcsék hatalmas távolságokat utaztak az űrben, mielőtt a Bennu ősi elődjének részévé váltak. A szülőégitestet később egy ütközés darabolta szét a Mars és a Jupiter között, és az ebből visszamaradt törmelék alakította ki a ma ismert aszteroidát. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az egykor jelen lévő jég reakcióba lépett a porral, létrehozva azokat az ásványokat, amelyek ma az égitest anyagának többségét alkotják.
A Bennu és a japán Hayabusa2 küldetés által vizsgált Ryugu aszteroida összehasonlítása azt mutatja, hogy a becsapódások és a kozmikus sugárzás jóval nagyobb szerepet játszanak a kis égitestek átalakításában, mint korábban feltételezték. A kutatók szerint azonban csak a közvetlenül visszahozott minták tudnak teljesen részletes képet adni ezekről az objektumokról.
– mondta Jessica Barnes, az Arizonai Egyetem kutatója a Space beszámolója szerint. Hozzátette, hogy a Bennu vizsgálata évtizedes álmot váltott valóra a tudományos közösségben: most először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni arról, hogy a Naprendszer születésénél idősebb anyagok is fennmaradhatnak egy aszteroidában.
A Bennu így valódi kozmikus időkapszula, amely egyszerre mesél a világegyetem távoli múltjáról és arról, hogyan született meg a Naprendszer, amelyben mi is élünk.
Olvasd el ezt is!