Csillagászok, akik a JWST (James Webb Űrteleszkóp) archív képeit elemezték, váratlanul hatalmas számú aszteroidát fedeztek fel a Mars és a Jupiter között található aszteroidaövezetben.
Az új felfedezés lehetővé teheti a földközeli, apró, de hatalmas erejű aszteroidák pontosabb nyomon követését.
Az újonnan felfedezett aszteroidák mérete busznyi nagyságról több stadionnyi területre változik – kicsik a dinoszauruszokat kipusztító hatalmas űrsziklához képest, de ennek ellenére jelentős hatást gyakorolhatnak. Tíz éve egy, mindössze néhány tíz méter átmérőjű aszteroida lepte meg a tudósokat, amikor felrobbant Cseljabinszk felett, Oroszországban, és harmincszor több energiát szabadított fel, mint a II. világháború alatt Hiroshima fölött detonált atombomba.
Ezek az úgynevezett „decaméteres” aszteroidák tízezerszer gyakrabban ütköznek a Földdel, mint nagyobb társaik, de apró méretük miatt nehéz őket időben észlelni a megfigyelésekkel.
Ez is érdekelhet: Hatalmas aszteroida tart a Föld felé, de csak 2027-ben tudjuk meg, hogy eltalál-e minket
Az utóbbi években egy csillagászokból álló csapat, köztük Julien de Wit, az MIT bolygótudományi adjunktusa, egy számításigényes módszert tesztelt, amely segít az átvonuló aszteroidák azonosításában a távoli csillagok teleszkópos képein.
Ezt a módszert alkalmazva a kutatók a JWST (James Webb Űrteleszkóp) több ezer képét elemezték a körülbelül 40 fényévre lévő TRAPPIST-1 csillagrendszer gazdafehérjéről, amely a legjobban tanulmányozott bolygórendszer a miénken kívül. A kutatás során nyolc korábban ismert és 138 új decaméteres aszteroidát találtak a fő aszteroidaövezetben. Közülük hat úgy tűnik, hogy a közeli bolygók gravitációs hatása miatt olyan pályákra kerültek, amelyek a Föld közelébe vezetik őket.
Azt gondoltuk, hogy csak néhány új objektumot fogunk észlelni, de sokkal többet találtunk, mint vártuk – különösen a kisebbeket. Ez annak a jele, hogy egy új objektumcsoportot fedezünk fel
– mondta de Wit egy nyilatkozatában.
A legújabb tanulmányhoz de Wit és kollégái körülbelül 93 órányi JWST képet gyűjtöttek össze a TRAPPIST-1 rendszerről, hogy a gyenge, gyorsan mozgó objektumokat, mint például az aszteroidákat, kiemeljék a háttérzaj fölé.
Illusztráció
Bár ilyen megközelítés ritkán működik az ismeretlen pályájú objektumok esetében, a csapat megkerülte ezt a korlátozást azzal, hogy erőteljes grafikus feldolgozó egységeket (GPU-kat) alkalmazott a nagy adatállományok gyors átvizsgálására. Ennek köszönhetően „teljesen vak keresést” végeztek minden lehetséges irányban, hogy felfedezzék az újonnan talált aszteroidákat, majd ezeket a képeket egymásra rendezték.
Olvasd el ezt is! Egy extra hold kering a Föld körül, a tudósok rájöhettek a titokzatos aszteroida eredetére
Ez egy teljesen új, még felfedezetlen terület, ahová a modern technológiák révén lépünk be. Ez egy jó példa arra, mit érhetünk el ezen a területen, amikor más szemszögből nézünk az adatokra
– mondta Artem Burdanov, a tanulmány vezető szerzője, az MIT Földtudományi, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének kutatója.
A felfedezett aszteroidák, amelyek nagyobb, kilométeres méretű űrsziklák ütközéseiből származnak, a legkisebbek, amiket valaha is észleltek a fő aszteroidaövezetben. A kutatók szerint a JWST ideális eszköznek bizonyult a felfedezéshez, köszönhetően a teleszkóp éles infravörös érzékelőinek, amelyek képesek detektálni az aszteroidák hőmérsékleti sugárzását. Ezek az infravörös sugárzások sokkal fényesebbek, mint a sziklákról visszavert gyenge napsugárzás – az a látható fény, amelyre a hagyományos megfigyelések általában támaszkodnak.
A közelgő JWST megfigyelések során legalább 500 órán keresztül 15-20 távoli csillagra fognak összpontosítani, ami a legújabb kutatás szerint lehetőséget adhat arra, hogy több ezer új decaméteres aszteroidát fedezzenek fel a Naprendszerünkben.
