Anomáliákat vizsgálva találhatták meg az egyik gízai piramis titkos bejáratát
Egy új kutatás szerint a gízai Menkauré-piramis keleti oldalán talált két üreg egy eddig ismeretlen bejárat nyomára utalhat. A leletet az egyiptomi Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói a Scan Pyramids projekt keretében fedezték fel, amely a világ legismertebb ókori építményeinek belső szerkezetét vizsgálja roncsolásmentes módszerekkel.
A Kr. e. 2490 és 2472 között uralkodó Menkauré fáraó piramisa a három gízai piramis közül a legkisebb, és eredetileg mintegy 65 méter magas lehetett. Főbejárata a szokásoknak megfelelően az északi oldalon található – éppen ezért okozott meglepetést, amikor a kutatók a keleti oldalon polírozott kőtömbökből álló, mintegy négy méter magas és hat méter széles szakaszt azonosítottak. Ilyen simára csiszolt kövek eddig csak a piramis északi, már ismert bejáratánál fordultak elő.
A kutatók háromféle technológiát – földradart, ultrahangos és elektromos ellenállásmérést – alkalmaztak, hogy a felszín alá lássanak. Az így kapott adatok két, egymáshoz közeli üreget mutattak ki: az egyik 1,4, a másik 1,1 méterre húzódik a keleti homlokzat mögött. Ez megerősíti azt a feltételezést, miszerint itt akár egy második bejárat is rejtőzhet, bár a kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség, hogy pontosan meghatározzák a szerkezet funkcióját.
A lelet különösen izgalmas, mivel az Óbirodalom idején (Kr. e. 2649–2150) épült piramisok szinte kivétel nélkül északi tájolású bejárattal készültek. Ha a Menkauré-piramis valóban rendelkezett keleti kapuval is, az új fényt vethet a piramisépítés technikáira és rituális jelentésére.
A Harvard Egyetem egyiptológusa, Peter Der Manuelian, aki nem vett részt a kutatásban, a Live Science szerint úgy fogalmazott: még mindig bőven van mit tanulnunk a gízai piramisokról – könnyen lehet, hogy a most megtalált anomáliák tudatosan létrehozott járatokat takarnak.
Olvasd el ezt is!