A BMI (testtömeg-index) bejósolhatja az egészség egyes faktorait.
A BMI (body mass index) a testtömeg-indexet jelöli, melyet 1832-ben fedezett fel egy belga matematikus, Lambert Adolphe Jacques Quetelet.
A testtömeg-index általában jól méri egy populáció egészségét. Úgy számítjuk ki, hogy egy egyén tömegét elosztjuk a négyzetre vont magasságával, melyet méterben fejezünk ki.
Manapság kiszámolhatjuk a testtömeg-indexünket az interneten is.
A BMI sajnos nem méri a csontsűrűséget, genetikát például, de valamelyest jól méri az egészséget. Normál tartománya a 18.5–24.9, ez alatt vagy e fölött egy személy fokozottabb egészségügyi kockázatnak van kitéve.
A kutatások alapján ugyanis a normál tartományból kiesők 4-7 évvel korábban haláloznak el. A 30 feletti BMI együtt jár a krónikus egészségügyi problémák kockázatával, ilyenek például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek, a légzési nehézségek, a vesebetegség, az alkoholmentes zsírmájbetegség is.
A testtömeg-index ugyanakkor problémás mérőeszköz, mivel nem veszi figyelembe a kórtörténetet, izomtömeget, zsírtömeget, valamint a nemek közti különbségeket.
Kor szerint sem különíti el az egyéneket. Ma már tudjuk, hogy az idősek esetén védőfaktor lehet a megnövekedett zsír- és izomtömeg a betegségek ellen, emiatt nem tanácsos őket egy normál BMI-be beletuszkolni.
A BMI emellett a mentális egészségre és az olyan szociológiai faktorokra, mint a jövedelem sem tér ki.
Két ugyanolyan testtömeg-indexű ember lehet teljesen különböző is. Egyikük lehet testépítő, másikuk pedig valóban elhízott.
A BMI-ből az sem derül ki, hogy hol van felesleges zsír a testünkön. Nem alkalmas ezen kívül különböző kultúrák, rasszok összehasonlítására sem, az afro-amerikaikról például tudjuk, hogy általában nagyobb az izomtömegük, így más testtömeg-index értéket kellene esetükben alkalmazni.
A testtömeg-indexet emiatt kiegészíthetik olyan mérések, melyek a derékbőségre, derék-csípő arányra, testzsír-százalékra összpontosítanak.
A teljes egészségügyi kockázat felmérésekor továbbá a vérvizsgálatokat és pszichológiai felméréseket is érdemes figyelembe venni.
(Forrás: Health Line)
